Daniel van Buyten

nemzetisége:
belga
45/4
születési hely:
Chimay
ideje:
1978.02.07.
pozíció:
középhátvéd
magassága:
196 cm
súlya:
96 kg
korábbi klubjai:
Hamburger SV (2004-06), Manchester City (1/2004-04), Olympique Marseille (2001-1/2004), Standard Liége (1999-01), Sporting Charleroi (1997-99), Somzee FC (1994-97), UBS Auvelais (1993/94), Olympic Charleroi (1991-93), JS Froidchapelle (1986-91)
sikerei:
német bajnok (2008), német Ligakupa-győztes (2007), Német Kupa-győztes (2008), vb-résztvevő (2002), az Év újonca Belgiumban (2000), a Ligue 1 legjobb hátvédje (2003), az Év csapatának tagja a Ligue 1-ben (2003), az Év csapatának tagja az ESM szerint (2003), az Év csapatának tagja a Bundesligában (2005), belga átigazolási rekorder (2001, 11 millió euró)

A belga óriás, Daniel van Buyten napjaink Bundesligájának legkarizmatikusabb alakja: aki csak egyszer is látta őt játszani, garantáltan emlékezetébe véste fizimiskáját.

Volt is kitől örökölnie testi-lelki adottságait, hiszen édesapja, Franz anno pankrátorként kereste kenyerét, s később ő lett fia erőnléti edzője. Hősünk olyan kisebb belga klubokban ismerkedett meg a futballal, mint a JS Froidchapelle (1986-91), az Olympic Charleroi (1991-93), az UBS Auvelais (1993-94) és a Somzee FC (1994-97). Első profiklubja a Charleroi FC volt, ahol 1999-re verekedte be magát a kezdőbe. Erre már a harmadik legnagyobb belga klub, a Standard Liége is felfigyelt, akik 300.000 euróért le is igazolták őt a bajnokság befejeztével. Edzője, Luciano D'Onofrio azt nyilatkozta róla akkoriban, hogy van Buyten még a helyi védőfejedelemnél, a legendás Philippe Albert-nél is jobb futballista lesz valamikor! "Hatalmas jövő áll előtte, s visszasegítheti a Marseille-t a Ligue 1 trónjára. Bármennyire is szereted klubodat, egy ilyen transzfernek nem állhatsz útjába" - nyilatkozta ugyanő jóval kevésbé lelkesen, amikor a francia gigász, az OM 11 millió eurót fizetett a hátvédért két szezon múlva. A 2000-es idény legjobb ifjoncának megválasztott legényke ezzel meg is döntötte a belga átigazolási csúcsot, s természetesen nemsokára a válogatottban is bemutatkozhatott.

Nem is akárhogyan: debütálásán lemosták a pályáról San Marinót, majd később a skótok elleni sorsdöntő vb-selejtezőn a 91. percben az ő találatával egalizáltak a Vörös Ördögök, akik ezzel a ponttal váltották meg jegyüket Ázsiába! Van Buyten új gárdájában Tomislav Ivics, majd Jose Anigo mesterek kezei alatt gyorsan felvette a gall bajnokság ritmusát, kiszorította a csapatból Christanvalt és S. Perezt. 2003-ra igencsak kiemelkedett védőtársai közül, minden értelemben, hiszen nem csak az OM házi gólkirálya, de a Ligue 1 legjobb bekkje is ő lett! Kárpótlás volt ez számára balul sikerült világbajnokságáért, hiszen mindössze négyszer léphetett pályára, s a tervezettnél korábban búcsúzott az utolsó nagy belga generáció oldalán. Amikor a BL-ben a Real Madridnak beköszöntött, egy csapásra az érdeklődés középpontjába került, ekkoriban kínált érte a Manchester United 22.5 millió eurót, s bejelentkezett érte a Newcastle is. Ám hősünk némi meglepetésre csak a Manchester Cityhez került, David Sommeill-ért cserébe, egymillió euróért egy fél idényre kölcsönbe. Angliában van Buyten nem töltött el éppen sikeres érát, hiszen csak ötször lépett pályára s ezeken mindössze egyetlen pontocskát szereztek a kékek, ráadásul az Év mérkőzésén, a MU elleni városi rangadón négy gólt kapott az általa vezényelt védelem, a Leeds ellen pedig kiállították; nem mellékesen egy bankár több mint 100. 000 fontot sikkasztott tőle.

Nyáron vissza is tért a déli kikötővárosba, s az érdeklődés is megcsappant iránta, így elkótyavetyélték őt a német Hamburger SV-nek, alig 3.8 millió euróért. (Van Buyten édesanyja egyébként német állampolgár.) A HSV edzője, Klaus Toppmöller nemsokára már csapatkapitánnyá is kinevezte őt, hiszen van Buyten hamar közönségkedvenc lett megalkuvást nem ismerő védőmunkájával, lendületes felfutásaival és veszélyes fejeseivel. A holland Khalid Boulahrouzzal alkotott kiváló védőpárost, a klub el is jutott velük egészen a BL-ig és a bajnoki bronzig. Nyolc világbajnoki selejtezőn vett rész, ezeken két gólt is lőtt (mindkettőt San Marinónak), ám a vörösöknek esélyük sem volt a kijutásra. Hogy végre címeket nyerjen, 2008-ig szóló szerződése ellenére távozott Hamburgból (ahol egyébként nagyon jól érezte magát). 2006 nyarán 10.5 millió euróért a nagy vetélytárs Bayern Münchenhez igazolt, ahol évi hárommillió eurót keres majd. Az egyeduralkodó bajor klub menedzsere, Uli Hoeness igencsak szorgalmazta leigazolását, élénken élt emlékezetében a legutóbbi hamburgi bajnokijuk, amikor is a colos belga levette a pályáról Roy Makaayt. Daniel első "baváriai" idénye nem sikerült legjobban, hiszen igencsak nehezen illeszkedett be óriástársa, Lucio mellé, s több gólt is kaptak a belga hibájából, igaz, a Cottbus és a Dortmund ő is betalált.

Egyébként amikor először érdeklődtek iránta a bajorok, valamivel több mint 10 millió eurót kértek érte a hamburgiak. "Nem hiszem, hogy a Bayern hajlandó lenne ekkora összeget áldozni Danielért. El kell fogadnunk, hogy riválisaink érdeklődnek a játékosaink iránt, de ezt tulajdonképpen vehetjük elismerésnek is" - nyilatkozta Dietmar Beiersdorfer, a Hamburger SV sportigazgatója. Tévedett...