Vladan Matics február közepén vette át a Szeged szakmai irányítását, így neki azért is különleges volt a találkozó, mert először ült „aranyrangadón” a kispadon. Örömel állt fel róla, mert csapata megverte, méghozzá igen biztosan a motiválatlan, lassú és ötlettelen Veszprémet.
A hazaiak fergeteges iramban kezdtek, szinte önkívületben kézilabdáztak, állva hagyták a bajnokot (5–1). Ráadásul védekezésük is tanítanivaló volt, a deréksérüléséből felépülő Puljezevics Nenad pedig ziccereket és büntetőket is védett. Tanári módon dirigálta társait Danijel Andjelkovics, akinek méltó társa volt támadásban Milorad Krivokapics és Ilyés Ferenc. Emellett életveszélyesek voltak a szegedi szélsők. Bendó Csaba és Vadkerti Attila mind a saját posztjáról, mind befutásai révén gyakran veszélyeztetett, ráadásul rengeteg keresztmozgással megzavarta és meglepte az MKB védőfalát.
Zdravko Zovko edző 8–2-nél időt kért, mert játékosait szerette volna felrázni, és elmondani nekik, ne hagyják magukat megbabonázni Puljezevicstől. A magyar válogatott kapusa ugyanis nagyon felkészült a veszprémiek taktikájából, tökéletesen ismerte a klasszis átlövők lövőrepertoárját, ezért sem Pérez Carlos, sem Kiril Lazarov nem tudott annyi gólt lőni, mint amennyit a kevésbé felkészült ellenfelekkel szemben szokott. A veszprémiek szintén világklasszis kapusa, a könyöksérülése miatt négy fordulót kihagyó Dejan Perics nehezebb helyzetben volt, mert csapata nagyra nőtt védői ezúttal nehézkesen mozogtak, csak ritkán tudták lábbal követni a rendkívül gyors szegedi akciókat. Zovko mester dühösen csapta a kispadhoz a törülközőjét, majd 12–6-nál pihentette a BL-gólkirály Lazarovot, a vbgólkirály (2003) Pérezt és a csapat korábbi motorját, Nikola Eklemovicsot. Az MKB fiatal belső hármasa, Marko Vujin, Zsarko Sesum és Putics Barna nagyon igyekezett, de Zovko edzőnek végül nem sikerült válaszlépéseket találnia a szegedi taktikai variációkra.
A káprázatos lendülettel, okosan kézilabdázó Pick legfőbb erénye mégis a védekezés, valamint Puljezevics bravúrsorozata volt. Óriási kedvvel, rendkívül frissen és sikeréhesen kézilabdázott a Szeged, minden poszton felülmúlta ellenfelét. A védekezés tengelyében Mezei Richárd, Ratko Djurkovics és Herbert Gábor remekelt. A vendégek fiatal cserejátékosai olykor megmutatták tehetségüket (26–22), de a Veszprémnek ezen a találkozón semmi esélye sem volt. Az alapszakaszban az élen végzett, ám a a rájátszás előtt sok tanulsággal szolgált számára a szegedi meccs.