Az elődöntőbe jutással története legjobb Bajnokok Ligája-eredményét érte el a Győri Audi ETO KC női kézilabdacsapata ebben az évadban. Róth Kálmán edző nemzetközi klasszisokat felvonultató együttese tíz mérkőzést játszott a legrangosabb európai kupasorozatban, amelyet hat győzelemmel zárt (a csoportjában kétszer nyert a montenegrói Podgorica, egyszer a norvég Trondheim és az orosz Togliatti ellen, a negyeddöntőben itthon és idegenben megverte a norvég Larvikot).
A BL-rajt parádésan sikerült a győrieknek, hiszen a podgoricai csarnok poklában a szünetig már négygólos előnyt szereztek, a végén pedig hattal verték meg vetélytársukat. A folytatásban viszont már csak Larvikban a negyeddöntőben szerzett pontokat az ETO idegenben.
Különösen fájó, hogy a Slagelse ellen kettős vereséggel búcsúzott a Győr, amely a dániai mérkőzés hajrájában még összeszedte magát, hatgólosra faragta hátrányát, ám a visszavágón roppant gyenge támadójátéka miatt csúfos vereséget szenvedett. BL-összteljesítményéért mégis inkább dicséretet érdemel Róth Kálmán együttese, amely a rendkívül feszes versenyévad közepette jól beosztotta erejét, és lépésről lépésre haladt előre.
A csapat sikeredzője, Róth Kálmán szerint: ,,A minimális célunk az volt, hogy a csoportunkból továbbjussunk. Ezt a tervet bőven túlteljesítettük.” A sikerek legfőbb titka a Győr egysége, vagyis a sok kitűnő „szólista” csapattá kovácsolása volt. Hogy ez mennyire nagy eredmény, azt csak az tudja, aki már próbált 10-12 különleges egyéniségű, már-már a művészekhez hasonlóan öntörvényű játékosból csapatot gyúrni. Róth Kálmánnak éppen ez sikerült, ráadásul úgy, hogy a legjobbak (Görbicz Anita, Radulovics Bojana, Aurelia Bradeanu, Simona Gogirla, Herr Orsolya, Vérten Orsolya, Ana Djokics) megőrizték egyéniségüket, bizonyos korlátok között rögtönözhettek, kibontakoztathatták kreativitásukat.
Az ETO a taktikáját a BL-ben, a bajnokságban és a Magyar Kupában (itt megvédte elsőségét) is a kíméletlenül erőszakos védekezésre, s ehhez kapcsolódóan Herr Orsolya és Stancuta Guiu kapus bravúrjaira alapozta. A hatékony védekezésből indított támadások (lehetőleg lerohanások) főleg hazai pályán váltak be. Ezt remélték a szurkolók a Slagelse ellen is – ám csalódniuk kellett.
Koppenhágában a hatgólos vereség után még mindenki reménykedett a csodában, hogy a magyar bajnok a visszavágón kiharcolja a döntőbe jutást. Aztán a remény gyorsan elszállt, mert a dán együttes Győrött nyolc góllal nyert, s így az orosz Lada Togliattival döntőt vívhat.
A nagyon várt siker elmaradásának okait sorolva Róth Kálmán kiemelte, hogy amit csapatával eltervezett és egész héten gyakorolt, abból semmi sem valósult meg.
becsődölt. A szünetig csak hét gólt dobtunk, átlövőink veszélytelennek bizonyultak. Szélsőink közül Vérten Orsolya ugyan jól kezdett, de aztán az ő játéka is elszürkült. Beállósainkat nem tudtuk helyzetbe hozni. Bebizonyosodott, hogy a Slagelse elleni eredményes szereplésre még nem vagyunk felkészülve. A tét pszichésen agyonnyomott bennünket.