Nagy volt az ünneplés a feljutás miatt?
Inkább visszafogottnak mondanám – mondta Fülöp Márton. – Mi ugyebár pénteken játszottunk, a feljutás pedig vasárnap dőlt el a Derby County vereségével, így a hírről mindenki csak otthon értesülhetett. Szombatra és vasárnapra szabadnapot kaptunk, hétfőn pedig az edzés előtt pezsgőt bontottunk, és egyelőre ezzel ünnepeltünk.
Az edzés előtt pezsgőztek?!
Persze, de csak néhány kortyot. Amúgy pedig ezen a héten szinte csak lötyögünk. A hétfői és a keddi edzés nagyon laza volt, szerdára és csütörtökre újra szabadnapot adott Roy Keane menedzser, de ma már biztosan erős edzés lesz, hiszen szerencsés esetben még a bajnoki címet is megszerezhetjük. Ehhez mi kell?
Az, hogy nyerjünk Lutonban, a Birmingham viszont ne győzze le idegenben az osztályozós helyért harcoló Prestont.
A heti programból ítélve azért nem lehet túlságosan fontos az aranyérem…
A presztízs miatt számít, a lényeg a feljutás volt, az pedig megvan. A jövő kedden pedig a klub elviszi a csapatot három napra Monte-Carlóba, biztosan remekül szórakozunk majd.
Szó esett már arról, hogyan erősíti meg a keretet a Sunderland?
Roy Keane elmondta, a célja az, hogy a Sunderland két-három év múlva a Premier League meghatározó csapatai közé tartozzon. Ismerve a maximalizmusát, szerintem eléri, amit akar. Ha jövőre sikerül stabilizálni a helyünket az élvonalban, utána már biztosan nemzetközi kupát érő helyért harcolunk majd. A népszerűség, a stadion, az infrastruktúra, a feltételek tekintetében szerintem a Sunderland már ma is Anglia első nyolc klubja közé tartozik. A jövőről szólva többes szám első személyben fogalmazott. Ezek szerint marad Sunderlandben?
Hároméves szerződés köt a csapathoz.
Ez rendben van, de korábban nem titkolta csalódottságát, mert nem kapott elegendő lehetőséget, és többnyire a kispadot koptatta. Nem vágyik máshova, ahol rendszeresen védhetne?
Ez nem vágy kérdése, az pedig igaz, hogy csalódott vagyok. Amikor a télen a Sunderlandhez szerződtem, Roy Keane határozottan azt mondta, első kapusnak hoztak ide, már régóta figyelt, és szeretett volna megszerezni. Tulajdonképpen ez a mondat volt az, amely miatt ezt a csapatot választottam, aztán mindössze négy meccsen állhattam a kapuban. Ezeken a csapat tíz pontot szerzett, mindössze két gólt kaptam, nagyon jól ment a védés, de amint Darren Ward meggyógyult, azonnal visszakerült.
Méltatlanul?
Roy Keane azt mondta, a feljutásért vívott harcban szükség van a rutinjára. Az tény, hogy ebben az évben csak egyszer kaptunk ki, remek idényt produkáltunk, és a menedzser nem akart változtatni a győztes csapaton. Ezzel együtt azt mondom, kétségem sincs afelől, hogy én vagyok a jobb kapus. A Tottenhamben az angol válogatott Paul Robinson volt az első kapus, ott megértettem a mellőzésemet, de itt nehezen viselem. A menedzser többször nyilatkozta, hogy nagyon profi sportoló vagyok, a jövő embere, de türelemre van szükségem.
És van türelme?
Kevés… Szeretnék hosszú éveken keresztül én lenni a magyar válogatott kapusa, és ez csak akkor valósulhat meg, ha a klubomban rendszeresen védek.
Ha hívná egy másodosztályú csapat első kapusnak, elmenne a Sunderland kispadjáról?
Ez csak hipotézis, hiszen a sorsom a jelenlegi klubom vezetőinek kezében van, de számomra valóban az a lényeg, hogy állandóan védhessek. Korábban is több kérőm akadt, amelyek most is szívesen vinnének, de elsősorban azt szeretném bizonyítani, hogy a Sunderlandben én vagyok a legjobb. Ha ez nem sikerül, mert nem kapok rá lehetőséget, talán elengednek, ám mondom, nem akarok feltétlenül elmenni. Csodás ez a klub, és még csodásabb lenne, ha úgy menetelne a Premier Leagueben, hogy én állok a kapujában…