A hajrára beleerősít a Paks: az újonc szerződtette Horváth Ferencet, aki legutóbb Fehérvárott játszott. A 32-szeres válogatott csatár egyelőre négy meccsre írt alá az atomvárosban, miközben maga sem érti, miért kellett távoznia Székesfehérvárról.
Hogyan került Paksra?
Másfél hete kerestek meg a paksiak, és én azt mondtam magamban: játszani akarok, nem pedig a fehérvári juniorgárdában nyolc játékos társaságában tréningezni – mondta Horváth Ferenc. – Éppen ezért azonnal igent mondtam, és a héten már a csapattal edzettem. Mondhatom, remek közösségbe kerültem. Természetesen tisztában vagyok azzal, hogy a Paks élet-halál harcot vív a bentmaradásért, hiszen olyan sűrű a mezőny. Nyugodtan megírhatja: nem mi esünk ki.
Most már elmondhatja, miért kellett távoznia Fehérvárról?
Nem könnyű beszélni erről, hiszen a „Vidi” mindig is a legkedvesebb csapatom volt, és rendkívül büszke vagyok arra, hogy Szabó József után én vagyok az egyesület második legjobb góllövője. Szóval, ha bármelyik más klubtól köszönnek el így tőlem, akkor az nem foglalkoztat, de a fehérváriak döntése most is bánt. Marijan Vlak vezetőedző egyszer csak azt mondta nekem, megöregedtem, ezt az eredményt fiatalok is hozhatják, úgyhogy nincs szükség rám – ez akkor hangzott el, amikor négy meccsen három gólt szereztem. Rendkívül sokat köszönhetek a szurkolóknak, és a Vidit továbbra is szeretem majd.
Olyannyira, hogy a fehérváriak U18-as csapatának ön az edzője.
Három hónapja vettem át ezt az együttest, s a kieső helyről feltornáztuk magunkat a középmezőnybe. Most, hogy Paksra szerződtem, nem lesz egyszerű összeegyeztetni a két feladatot, de engedélyt kaptam arra, hogy heti három alkalommal edzést vezessek a fehérvári srácoknak. Egyelőre négy meccsre szól a szerződésem a paksiaknál, s harmincnégy évesen elképzelhetőnek tartom, hogy a következő idényt is itt töltöm majd. A nagy álmom azonban az, hogy egyszer én legyek a Fehérvár edzője.