Miután Dublinban néhány napja hivatalosan is véget ért a jövő, itt maradtunk a nagy bizonytalanságban. Hová s merre tovább? A helyzet magunk közt szólva nem új, voltunk mi már az elmúlt húsz évben legalább hússzor ilyen szituációban, csak hát korábban – látszólag – mindig volt mibe kapaszkodni. Illúzió volt az is, mára pedig már egy aprócska, icurka-picurka reménysugár sem maradt.
Eb-t nem rendezünk, szépen kigolyóztak, kisakkoztak, kipöcköltek minket, s a jövő csapata is cserbenhagyott bennünket. A dublini ifi Eb, a németek, bolgárok, írek elleni lehangoló teljesítmény megmutatta, hogy már utánpótlásszinten is mekkora a lemaradásunk. Hová s merre tovább? Muszáj kitalálni valamit, hogy ne fulladjon unalomba, teljes érdektelenségbe, közönybe a magyar futball.
Előre sejthető, mennyire hozzák majd lázba a drukkereket a számunkra már tét nélküli Eb-selejtezők, azt már pontosan tudjuk, hogy a bajnokság nézettsége évről évre csökken. S most nincs valós távlati cél, két-három-négy év múlva elérhető álom előttünk.
Ezért is volt nehezen elképzelhető a következő szezon újra a Ferencváros nélkül. Ment a töprengés, hogy mi lesz, ha nem kap licencet a Fradi, sokan azon problémáznak, mi lesz, ha esetleg nem sikerül kivívnia a pályán a feljutást újabb szenvedős, érdektelenségtől kísért bajnokság indulhat. Akik ellendrukkerként azt mondják, szenvedjen csak évekig a Fradi a másodosztályban, dühből és gyűlöletből beszélnek.
A józan ész az újpestinek, a kispestinek, az angyalföldinek, a debreceninek, a diósgyőrinek, a fehérvárinak azt diktálná: jó lenne izgatottan böngészni a sorsolást, lesni a napot, mikor lesz telt ház, futballhangulat, ha jön a Fradi. Az Üllői úti stadion a másodosztályban is sziget maradt, futballszerető drukkerekkel. Akik látták a Nyíregyháza elleni telt házas meccset, azok pontosan tudják, mit jelent a nézők nélküli, közönybe fulladó futball.
Most megcsillant annak a lehetősége, hogy a Ferencváros ismét tagja lehet az élvonal mezőnyének, ám azok, akik örömtüzeket gyújtanak, a levegőbe csapnak, a BL-szereplésről álmodoznak, ne feledjék, hogy minden a pályán dől el. Márpedig a jövőkép az, hogy a Fradi még messze van a feljutástól…