A csontvázak sorban kidőltek

Folytatás a 2. oldalról

A miénk. Az egyéni tagságot azért erőltettük, mert a szurkolók belépésével kialakulhatna az egyesületen belül eddig hiányzó kontrollmechanizmus. Véget lehetne vetni annak a gyakorlatnak, hogy a küldöttgyűlést a szakosztályvezetők uralják, akik háttéralkuk nyomán önmagukat választatják be a klub elnökségébe. A vezérkarban aztán érdekközösségbe és kölcsönös függőségbe kerülnek a mindenkori elnökkel, s tulajdonos híján csak a saját, egymást védő, zárt körüknek tartoznak elszámolással.

Volt tulajdonos; épp a drukkerek üldözték el.

Több összeesküvés-elmélet létezik a Fradi legújabb kori története kapcsán. Apró szépséghiba, hogy nincs rájuk bizonyíték. Várszegi Gábor szerepvállalásával nem lett volna baj, ha üzletemberként cselekszik. Ha profitot csinál, az a Fradinak is jó lett volna. Ő viszont már öt hónappal érkezése után eldöntötte, hogy kiszáll. Dicstelen Üllői úti regnálása után, ahogy érkezett, éppoly tisztázatlan körülmények között távozott, magához véve az FTC kereskedelmi jogainak egy részét.

Lehet, hogy a szurkolók egy része kénytelen-kelletlen elfogadta a Fotex-vezért, de a közvélemény szemében aligha kompromisszumkészségéről ismerszik meg a fradista.

Elveink mellett mindig kiállunk, a bulvármédiának köszönhetően azonban csőcselékként lettünk elkönyvelve... Az FSZSZ a szervezett szurkolói csoportokat képviseli, a magyar futballban egyedi ernyőszervezet. Sorainkban éppúgy megtalálhatóak az ultrák, mint a fiatal értelmiségiek. Az engem delegáló Greenternet tíz éve javarészt egyetemistákból toborzódott eleinte a világhálón át, s csak idővel állt össze szurkolói csoporttá. Tény ugyanakkor, hogy vannak huligánok is a lelátón, viszont azt se feledjük, hogy az FTC meccsein évek óta nincs balhé. Konszolidálódott a tábor.

Az argentin légióst, Jeremias Buzt mégis nyakon csapták a napokban a népligeti aluljáróban.

Egyetlen elkövető volt, aki nyilvánosan megbánta tettét, s nem is lett nagyobb baj az ügyből. De az erőszak tényleg nem megoldás. Azt viszont tudomásul kell venni, hogy a szurkolónak joga van kiabálni, adott esetben transzparenst kifeszíteni. S abból is illik érteni, ha üresen maradnak a Nagyvárad tér felőli szektorok, mint történt a tavaszi záró meccsen...

Ez tényleg elegánsabb tiltakozás, mint amikor az öltözőfolyosón gyűltek öszsze az elégedetlenkedők.

Ma már ez elképzelhetetlen.

Az edzőbuktatás viszont nem. Éppen a Nemzeti Sportban panaszkodott emiatt a szezon közben leváltott Gellei Imre.

A mesteredző személy szerint rám célzott, de csak annyiban volt igaza, hogy tényleg megszavaztam a menesztését, mert abban a helyzetben valamit lépni kellett. A játékosok többségének nem lehetett ajtót mutatni, noha szívem szerint ezt javasoltam volna. Gellei Imrét tisztelem, s lehet, ha marad, feljutunk, de ez már sosem derül ki.

Jól nem járt az FTC.

A Fradinál a rendszerváltás utáni problémahalmaz legroszszabb elegye alakult ki. Abban, hogy a klub a csőd szélén áll, morális válsággal küzd, része van az állam következetlen szerepvállalásának, a magyar futball rendezetlen viszonyainak, a kommunista időkből átörökített klubmodellnek, s hogy éveken át kontraszelektált vezetőség állt az egyesület élén. Jó lenne, ha mind a politika, mind az MLSZ felismerné, hogy a Ferencváros érték, amelyet nem eltiporni, hanem megőrizni kellene. A Fradin belül hiába volt megjósolható a katasztrófa, amíg az adósság el nem lepte az egyesületet, képtelenség volt kívülállónak a tűz közelébe kerülnie. Az FTC-ben nem nőtt fel Franz Beckenbauer tekintélyű sportember, akire nyugodt szívvel rá lehetne bízni az egyesületet, s vállalja is a kihívást. Évek óta keressük, de nem leljük.

S mi lesz az Üllői úton?

Ugyanúgy a csodára várnak, mint korábban, csak mostanra kiürült a kassza. A Dámosykorszakban kidőlt az összes csontváz a szekrényből – ha újabbak be nem kerültek –, az adósság kétmilliárd forint, a Fradinak semmi pénzzé tehető értéke nem maradt. A hat plusz két hektárnyi ingatlan értékesítése az utolsó remény, de az ügylet végeredménye megtippelhetetlen. Legfeljebb összeesküvés-elméleteket kezdhetnénk citálni.

Tehát jönnek a hatalmi játszmák?

Meglepné ez egy olyan országban, ahol ma már az iskolaigazgatók kinevezése is politikai kérdés?