Kínos a kudarc, de azért küzdeni kell

Hosszú, a szokásosnál sokkal hosszabb ideig tartott, amíg a debreceni játékosok elhagyták az öltözőt az Elfsborg elleni 1–0-s vereség után. Nyomott hangulatban jöttek ki, Sándor Tamás, a csapat szellemi vezére, aki ezúttal csak csereként lépett pályára, az utolsók között érkezett az épület elé.

Derékfájdalmai miatt nem kapott helyet a kezdőcsapatban?

Nem, az edzőnk azt mondta, ezúttal a második félidőben játszom majd – válaszolta Sándor Tamás. – Tudomásul vettem, aztán az élet másként hozta, és már a szünet előtt be kellett állnom. Dombi Tibor ugyanis az előző bajnokin megsérült, ám úgy tűnt, ez nem zavarja, de kiderült, hogy mégis, és ezért álltam be korábban.

Mielőtt pályára lépett volna, Miroslav Beránek valamit hosszasan rajzolgatott önnek. Mit?

Azt, hogy a szögleteknél milyen védekezést szeretne látni.

Érezte, hogy szemlátomást ideges csapatba áll be?

Én inkább türelmetlennek mondanám. A magyar bajnokikon hazai pályán is van türelmünk játszani, passzolgatni, járatni a labdát, hadd fáradjon az ellenfél, most viszont túl gyorsan akartunk eredményesek lenni, ezért kapkodtunk. Tavaly ugyanebbe a hibába estünk a Rabotnicski ellen, de úgy látszik, nem tanultunk belőle.

Ezek szerint saját magukat verték meg?

Az biztos, hogy nem azt nyújtottuk, amit tudunk, amit játszani szoktunk. Próbálkoztunk becsülettel, de semmi sem sikerült. Nekünk hazai pályán egy-két gólra bárki ellen képesnek kell lennünk, a svédek ellen azonban ziccerig sem jutottunk el.

A svédek kirukkoltak valamilyen meglepetéssel a játékukban?

Nem, azt mutatták, amire számítottunk. A gond az, hogy hamarabb odaértek a védekezésben, gyorsabbak voltak, mint amit itthon megszoktunk. Előfordult, hogy szabadon álltam, kértem a labdát, ám mire odaért hozzám, már a nyakamban lihegett egy svéd, akiről azt sem tudtam, hogyan került oda. Ezért kellett volna türelmesebben futballoznunk, futtatni a labdát és az ellenfelet, hiszen a győzelem akkor is roppant értékes, ha a gólt vagy a gólokat a hajrában szerezzük.

Mennyi remény maradt a visszavágóra?

A meccs előtt az volt a legfontosabb, hogy ne kapjunk gólt. Ez nem sikerült. Természetesen nem adjuk fel, most idegenben kell jónak lennünk legalább egy gólra úgy, hogy mi nem kaphatunk. Gond lehet abból is, hogy a visszavágót műfüvön rendezik, amelyen mi nemigen mozgunk otthonosan, de mindent megteszünk, hogy továbbjuthassunk. Kínos a kudarc, de nem kell feladani a harcot. Az Elfsborg fegyelmezett, erős csapat, de ha végre tanulunk a hibáinkból, legyőzhetjük.

AZ NS JÁTÉKOSÉRTÉKELÉSE

BALOGH JÁNOS 0

Nem miatta veszített a Loki, a svéd labdarúgók szinte semmi munkát sem adtak neki, a gól előtt kiszolgáltatott helyzetbe került.

BERNÁTH CSABA 5

Ellenfelét ritkán tudta megelőzni, a fejpárbajokban alulmaradt, elfutásai, beadásai veszélytelenek voltak.

KOMLÓSI ÁDÁM 6

Lelkes volt, nem kerülte a párharcokat, mi több, a vele való találkozás rendre nyomot hagyott a svéd játékosokban.

MÉSZÁROS NORBERT 5

Különösebb hibája nem volt, a keresztezéseknél érvényesült a gyorsasága, a labdát igyekezett minél hamarabb megjátszani.

DRAGAN VUKMIR 6

A második félidőre az ő játéka is pontatlanná vált, azonban a találkozó nagy részében jól futballozott, rengetegszer labdát szerezve robotolt. A legkevésbé rajta múlott a mérkőzés végkimenetele.

DOMBI TIBOR 4

Nem teljesen egészségesen vállalta a játékot, korán cserét kellett kérnie. Volt ugyan egy-egy megindulása, kiharcolt szabadrúgásokat, centerezései azonban továbbra is pontatlanok.

SÁNDOR TAMÁS 5 Csereként nem tudott lendíteni a Loki futballján. Pontatlanabb volt a megszokottnál, keveset futott.

DEMJÉN GÁBOR 5 Jól kezdett, megszűrte az ellenfél próbálkozásait, a megszerzett labdát pedig eleinte jól játszotta meg. Később visszaesett, nem vállalkozott átlövésre, elcselezte magát.

CZVITKOVICS PÉTER (–)

Csak pillanatok jutottak neki, ám annyit azért megmutatott, hogy a korábbinál harcosabb lett a futballja.

ACO SZTOJKOV 4

A legnagyobb csalódás… Egyetlen lövést leszámítva nem akadt értékelhető megmozdulása, rúgófalszerűen jött vissza róla a labda, cseréje már előbb indokolt lett volna.

RUDOLF GERGELY (–) Húsz perc futball sem jutott neki, kétszer mégis olyan ütemben tudott az ellenfél kapuja elé kerülni, ami sejteti: segítségére lehet a DVSC-nek.

LEANDRO 5

Nagy kérdés, megérte-e hátravonni a honosított, olykor az irányító pozíciójába vezényelt játékost, aki a bekksorból nem segíthette a játékszervezést, technikai tudása kevésbé érvényesült. Az első félidőben lényegesen aktívabb volt, mint a másodikban, védekezőfeladata mellett előretörésekre is vállalkozott, esetenként a Dzsudzsák Balázzsal közös kombinációkban ténylegesen zavart okozott a svéd védelem jobb szélén. A fordulás után ő is beleszürkült a Lokiba, elmaradtak a felfutásai, tőle mindenki lényegesen többet vár.

DZSUDZSÁK BALÁZS 5

Az első játékrészben a vonal mellé kihúzódva futballozott, a másodikban túlságosan középre zárt, a húsdarálóban viszont esélye sem volt lendületből a svéd kapura törni. A találkozó elején még sikerült megforgatnia védőjét – az akciót pontos lövéssel fejezte be –, a későbbiekben már kevés sikerélménye akadt: a fizikailag erősebb Martin Andersson és Daniel Mobaeck felváltva tapadt rá, ha kellett, egészen a felezővonalig szorította a szélsőt. Lövései, beadásai nem sikerültek, ráadásul a hajrára elfáradt.

DORGE ROSTAND KOUEMAHA 4

A találkozó első periódusában nem okozott csalódást, hiszen a felpasszolt labdát megtartotta, remek fizikumával elérte, hogy őrzője ne tudja megelőzni. Jó volt látni, hogy a test test elleni kontaktusban legalább akkora esélye van a labda megszerzésére, mint ellenfelének. Ennyi a pozitívum, semmi több. A labdát birtokolva pontatlanná vált, a fejpárbajokban alulmaradt, és bántóan keveset futott. Míg az Elfsborg két támadója cikázott a DVSC védelmi négyese között, ő Aco Sztojkovval együtt csak cammogott.