Megkötötték az álomüzletet

Paul Pierce és Ray Allen között a Boston ötös számú mezével a kezében mosolygott a protokollfotózáson Kevin Garnett. Ez azt jelenti, hogy végérvényessé vált: a tucatnyi idényt Minneapolisban eltöltő 10-szeres All Star elhagyja a Timberwolvest, és a Celticsben folytatja pályafutását. (A számválasztás magyarázata: az 1995-ös drafton ötödikként kelt el.)

„Ahhoz, hogy e triót a »Nagy hármasként« emlegessék, bajnoki címre kell vezetnie a csapatot” – csillapította a zöld-fekete-fehéreket máris bajnokesélyesként ünneplők lelkesedését Dan ny Ainge, a Boston szakmai igazgatója. Aki a franchise-t 1986-ban bajnoki elsőséghez segítő hajdani álomtrojka (Larry Bird, Kevin McHale, Robert Parish) egyik tagjával, a jelenleg a Wolves szakmai alelnökeként ténykedő Kevin McHale-lel főszerepet játszott a nagy tranzakcióban. Mint arról már beszámoltunk, a 31 éves, 211 centi magas olimpiai bajnokért cserében a Celtics Al Jeffersont, Ryan Gomest, Gerald Greent, Sebastian Telfairt és Theo Ratcliffet küldi az Ikerváros (Twin Cities) csapatához, plusz átadja a 2009-es draft első körében a választási jogát, illetve visszaadja azt a szintén első körös jogot, amelyhez még 2006 januárjában jutott hozzá. Ilyen léptékű játékos csereberére 1999 óta nem volt példa az NBA-ben, akkor a Houston hat kosarast kapott a Portlandtől Scottie Pippenért.

„Őrült hetvenkét órán vagyunk túl, olyan volt az egész, mint amikor az ember egy Lamborghinivel kétszáz mérföldes sebességgel száguldozik” – kommentálta szerződtetésekörülményeit Kevin Garnett, hozzátéve, hogy „...valószínűleg

ez a klubváltás jelenti számomra a legjobb esélyt arra, hogy bajnoki aranygyűrűt nyerjek”.

Ami igencsak hiányzik a Big Ticketnek becézett erőcsatár gyűjteményéből. Mert noha 2004-ben a konferenciadöntőig masírozott a Minnesotával, a Wolves ott elbukta a Lakersszel vívott csatát, s azóta sem sikerült bejutnia a rájátszásba.

E sikertelenség a magyarázat arra, miért vált meg emblematikus játékosától a Wolves. A tetemes költségek nem párosultak eredményességgel; Garnett a liga legjobban fizetett játékosaként elvitte a klub bérkeretének jelentős részét. Az előző évadban 21 millió dollárt kasszírozott, a következőre 22 millió jár neki, míg a 2008–2009-es szezonban 24 millió lesz a fizetése. A Bostonnal további három idényre szól a megállapodása, és a massachusettsieknél sem jár majd rosszul: a 2009–2010es bajnokságban 14.7 millió dollár, a 2010–2011-esben 17.1 millió, míg a 2011–2012-esben 19.5 millió kerül a számlájára. Horribilis összegekről van szó, persze a dél-kaliforniai Mauldinból származó kosaras sem tucatsportoló: az utóbbi kilenc évadot átlagban rendre 20 pont és 10 lepattanó fölött zárta, s egyike az NBA-történet öt csillagának, akik legalább 19 ezer pontig, 10 ezer lepattanóig és 4000 gólpasszig jutottak (a jeles társulat további tagjai: Wilt Chamberlain, Kareem Abdul-Jabbar, Karl Malone és Charles Barkley).

De visszatérve a minneapolisiakhoz: elvesztették első számú csillagukat, ám esélyt kaptak, hogy néhány évad alatt új együttest építsenek fel, hiszen a csereügylettel megszerzett kosarasok a 34 éves Ratcliffen kívül mind 24 esztendősek vagy még ifjabbak.

A 16-szoros bajnok Bostonnál viszont nemigen lesz türelmi idő. A cél az, hogy a Celtics márkanév megint olyan vonzó legyen, mint a város másik három elitalakulatáé, a New England Patriots futballcsapatáé, a Red Sox baseballegyütteséé s a Bruins hokigárdájáé. Utóbbi két franchise tulajdonosa, Robert Kraft és John Henry, illetve a Bruins alelnöke, Charlie Jacobs mindenesetre gratulált a Celtics társtulajdonosának, Wyc Grousbecknek a nagy fogáshoz. De ami ennél is fontosabb, a Celtics kosarasai is lázba jöttek Garnett érkezése hírére.

„Elképesztő nap ez – mondtaa szerződésbejelentés hallatán az ötszörös All Star Paul Pierce –, ugyanazt a lelkesedést érzem,mint újoncként.”

Szó, mi szó, lesz honnan felkapaszkodnia a Bostonnak: a legutóbbi alapszakaszt szégyenszemre 24 győzelemmel és 58 vereséggel, vagyis 29.3 százalékos eredménnyel zárta...