„Sosem hittem volna, hogy a holtidény ilyen fordulatot hoz, és ez a klubváltás megtörténhet. Negyedik idényemet kezdem a Timberwolvesnál, s mindvégig abban a hitben voltam, hogy Kevin Garnett ebből a klubból megy nyugdíjba. Most, hogy elköszönt Minneapolistól, tényleg bármi megeshet” – sopánkodott MarkMadsen, a Minnesota 31 éves center-bedobója a hír hallatán, miszerint a Wolves emblematikus játékosa, Kevin Garnett 12 évnyi szolgálat után összecsomagolt, és Bostonba költözött.
Az Ikerváros (Twin Cities: Minneapolis és St. Paul, a Mississippi két partján) egyelőre éledezik a sokkból, az ügylet lebonyolítói pedig szorgosan magyarázzák a bizonyítványt.
„Olyan ez, mint amikor a testi-lelki jó barátok elválnak: fájdalmas, de tovább kell lépni – mondtaGlen Taylor, a Timberwolves tulajdonosa. – Persze van a történetnek emberi oldala is, elvégre együtt, egyazon célért dolgoztunk, mégpedig nagyon keményen. Ám az utóbbi esztendők sikertelensége valamennyiünket frusztrált.”
Nos, éppen erről van szó. Kevin Garnett belefáradt abba, hogy miközben teltekmúltak az évek, egyre távolabbi álomnak tűnt egy ütőképes, bajnokesélyes csapat felépítése a Target Centerben. Az elektronikai és nyomdaiparban érdekelt milliárdos üzletember, Glen Taylor arra unhatott rá, hogy a Wolves az utóbbi három évadban már a rájátszásba sem tudott bekerülni. S bár a klubfőnök karmesteri szerepet szánt Garnettnek a megfiatalodó Minnesotában, az előző szezonban látottak a legkevésbé sem tették boldoggá.
„Az együttes a tőle telhető legjobb produkcióval rukkolt ki, csak sajnos ez a legkevésbé sem volt kielégítő” – magyarázta az elöljáró.Világossá vált: Garnett és Taylor szakmailag másként képzelik a jövőt. Innen már csak egy lépés volt, hogy a klub vezetője rábólintson a Boston megkeresésére, és elengedje a power forwardot a massachusettsiekhez.
Kérdés persze, jó irányba mozdult-e a tízszeres All-Star-válogatott?
Nos, a 16-szoros bajnok Celtics az utóbbi 14 alkalomból mindössze ötször élte túl az alapszakaszt, ám háromszor már a playoff első körében elvérzett. A 2006–2007-es idény gyalázatos mérlege (24 győzelem/58 vereség) pedig egyenesen felért egy becsületsértéssel. A hétszeres All-Star Ray Allen és Kevin Garnett szerződtetésével azonban a zöld-fekete-fehérek kétségtelenül „visszakerültek a térképre”, mi több, csatlakoztak a konferencia elitjéhez. Keleten mostanra kiegyenlítetté váltak az erőviszonyok, a Boston mellett a Cleveland Cavaliers, a Detroit Pistons, a Chicago Bulls, a Miami Heat, a New Jersey Nets és a Toronto Raptors is főszereplő lehet az új évadban, miközben az Orlando Magic, a Washington Wizards meg a Philadelphia 76-ers bármelyiküket meglepheti. És akkor még szó sem esett a Charlotte Bobcatsről. Amely az előző bajnokságban – sorozatos sérülések miatt – mindössze 33 meccsnyerésig jutott, viszont playoff-reményekkel kecsegteti a 2002-es All Star-gála újoncmeccsének MVP-je, a kétszeres zsákolóbajnok Jason Richardson csatlakozása a Gerald Wallace, Emeka Okafur, Sean May, Raymond Felton tengelyhez.
Kockázatos tehát arra tippelni, melyik együttes zárhatja a legjobb mérleggel az alapszakaszt, illetve melyik verekedheti el magát egészen a nagydöntőig. Az amerikai sajtó favoritja a Chicago Bulls, amely hat szűk esztendő után sorozatban háromszor jutott be a rájátszásba, sőt legutóbb csak a konferencia-elődöntőben vérzett el a Detroit Pistonsszal szemben. A „bikák” együttese kemény kosárlabdát játszik, ötletes a támadójátéka, s fiatal tehetségei egy újabb szezonnyi tapasztalatt a l gazdagodtak. Noha a Garnett-üzlet óta tombol a „Celtics-láz”, a bostoniaktól a szakma egyelőre nem vár nagy menetelést. Mert bár sikerre éhes a társaság, egy év általában rámegy arra, hogy a sztárok egymáshoz csiszolódjanak. Arról nem is beszélve, hogy két kulcsposzton, irányítóban (Rajon Rondo) és centerben (Kendrick Perkins) nem igazán versenyképes a riválisokkal. Ám ha minden optimálisan alakul is a Celtics számára, a valós erőviszonyok alapján akkor is legfeljebb a konferenciabajnoki cím bezsebeléséig juthat.
„Uramisten, felejtsük el a San Antonio Spurst, a Dallas Maverickset vagy a Phoenix Sunst. Olyan keleti csapatot mutasson nekem valaki, amely a Utah Jazzt képes térdre kényszeríteni. A legjobb keleti alakulat nagyjából a hetedik helyre lenne jó a nyugati ágon” – mondta az esélyekkel kapcsolatosan John Hollinger, az ESPN.com elemzője. S akkor még nem is beszéltünk a nyári draft nyomán megerősödő Portland Trail Blazersről és a Seattle SuperSonicsról.