Most aztán mindenki értékel és okoskodik. A hírműsorok, amelyek már régen elfelejtették a focit, ezúttal előkelő helyen tárgyalják a magyar válogatott hőstettét, és feltétlenül következtetéseket akarnak levonni, hogy akkor megint nagy lesz-e a magyar labdarúgás... Nos, ettől a meccstől önmagában még biztosan nem. Mit ér hát egy ilyen siker?
Annyit feltétlenül, hogy a világ összes futballrajongójának megakad a szeme a lapok eredményrovatát nézegetve azon, hogy Magyarország–Olaszország 3–1, majd mindannyian ugyanígy el is felejtik, mint a földkerekség meglepő híreinek egyikét. Ezeknek a sportbarátoknak az érdeklődését akkor lehetne csak ébren tartani, ha újabb hasonló magyar bravúrokra kellene időről időre felfigyelniük.
Kétségtelen, hogy a diadalból részt vállaló játékosoknak és edzőknek örök élmény marad az olaszok felülmúlása, sőt talán azoknak is, akik szurkolóként ott lehettek a Puskás-stadionban, e valóban sporttörténelmi győzelem estéjén. A valódi ínyencek is kaptak egy örök érvényű momentumot Gera Zoltán labdaszerzése és pazar gólpassza révén, olyat, amilyet idehaza talán Détári Lajos villanásai óta nem élhettek át.
Nem vitatható az sem, hogy egy-két futballistának fontos állomás az olaszok elleni meccs a karrierje szempontjából is, lehet, hogy néhányan éppen szerdán adták el magukat vagy hívták fel magukra érdemleges szakemberek vagy klubok figyelmét (lám, Torghelle Sándor a mai napig a németeknek lőtt két góljából él, jóllehet az azóta eltelt három év alatt edzésen is csak elvétve talált be), de az mindenképpen tény, hogy mondjuk Dzsudzsák Balázs és Filkor Attila nevét most ismerte meg igazán az ország.
Fontos volt aztán ez az este mindenki másnak is, aki szereti a magyar labdarúgást: aki játssza, támogatja, tanítja, kommentálja vagy csak nézi. Talán kicsit javul a sportág társadalmi presztízse, talán egyszerűbb lesz szponzort találni a csapatoknak, talán az osztályfőnök majd könnyebben engedi el a tehetséges játékost bajnokira osztálykirándulás helyett, és így tovább.
De vigyázat: ha a maga által magasra tett lécet a válogatott ezután nem tudja rendszeresen átugrani, akkor újra csak azok alá adja majd a lovat, akik eddig is előszeretettel gúnyolták a honi focit. Mert ne feledjük, egyvalami nem változott szerdán: a világbajnok olaszoknak a franciák elleni Eb-selejtezőn szeptemberben a történtek után is több esélyük lesz a győzelemre, mint nekünk ugyanakkor a bosnyákokkal szemben...