Tudta, hogy önöknek már az iksz is jó?
Igen, bizarr ez a helyzet – mondta Lipcsei Péter, a Ferencváros csapatkapitánya. – Alacsonyabb osztályban vagyunk, így döntetlennel már továbbjuthatunk az NB I-es Paks ellen, hiszen ez a szabály. Nem mi vagyunk az esélyesek, mert papíron osztálykülönbség van a két gárda között.
Elképzelhető, hogy a Fradi döntetlenre játszik?
Régen rossz, ha egy csapat ezt teszi, annak ugyanis többnyire vereség a vége. A győzelemre kell törekednünk, ha tovább akarunk jutni, márpedig ez a célunk.
Tavaly a feljutás mellett a kupagyőzelmet tűzte ki célul a csapat, aztán a negyeddöntőben elbukott a Vasas ellen. Most lát esélyt a végső sikerre?
Be kell ismerni, hogy a mai Fradi részéről nagy bravúr lenne, ha megnyerné a kupát, sőt már az is, ha egy-egy élvonalbeli együttest le tudna győzni a Magyar Kupában. Most nem annyira acélos a mi csapatunk, hogy bárki ellen győzelmi eséllyel lépjünk pályára. Mindenekelőtt fel akarunk jutni az NB I-be.
Évek óta szinte a hátán viszi a csapatot. Bírja még? Sokszor eszembe jut, főként egy-egy olyan kudarc után, mint a hét végi, Vecsés elleni kettő kettes döntetlen, hogy abba kellene már hagyni. Az előző idény végén is megfogalmazódott bennem ez a gondolat, de a vezetők szinte köteleztek a folytatásra. Mindig jön egy újabb feladat, és újra meggyőzöm magam, hogy csinálni kell tovább. Talán átigazolhatott volna a nyáron egy képességeinek inkább megfelelő NB I-es csapatba…
Sokan mondják, megérdemelném, hogy az élvonalban futballozzak, és ne a másodosztályban, de köszönhetek annyit a Ferencvárosnak, hogy kitartsak a klub mellett, és eszembe se jusson máshol játszani. Az előző évadban, ha az NB II-ben is, tizenhárom gólt szereztem és tizenkilenc gólpasszt adtam, amit – hiába nem jutottunk fel – sikeres szereplésnek ítélek meg. Ha képes leszek továbbra is hasonlóan segítségére lenni a klubnak, akkor itt a helyem.
Mi lesz, ha megint nem sikerül a visszajutás?
Erre nem is merek gondolni. De mégis?
Ezzel a lehetőséggel tényleg nem foglalkozom. Bízom abban, hogy ugyanúgy, mint kétezerben, amikor bajnokok lettünk Csank Jánossal, a gyengébb kezdés után az idény végére felzárkózunk, és ebben a szezonban elérjük a célunkat, a feljutást.
Pedig ezúttal talán még nehezebb lesz bajnoknak lenni a Keleti csoportban, mint legutóbb lett volna…
Mindenki ezt mondja, és így is van. Igaza van Csank Jánosnak: amíg tavaly ilyenkor örültek az ellenfeleink, ha megúszták nagy verés nélkül, immár mindenki minket akar legyőzni.
A tavalyi felbuzdulás után a szurkolók lendülete is kifulladni látszik, sőt az MLSZ-szel és a klubvezetőséggel kialakult konfliktusoktól hangos a lelátó…
Nekünk rendkívül fontosak a drukkereink, valóban ők jelentik a tizenkettedik játékost, ezért van szükségünk a nagyszámú jelenlétükre. Sajnálom, hogy például Kazincbarcikán nem kaphattuk meg azt a buzdítást, amit megszoktunk, mert sok Fradiszurkolót nem engedtek be. Ugyanakkor elgondolkodtató és elszomorító, hogy a különféle szurkolói rendbontásokért büntetésként a Ferencváros az elmúlt öt évben százmillió forintot kényszerült befizetni az UEFAnak és az MLSZ-nek. A lényeg, hogy nyerjük a meccseket, s akkor újra egyre többen lesznek.
Mi lesz az eredmény a Paks ellen?
Egy nullára nyerünk.