Új Fradi

Tudom, az ős-fradisták máris tépik a hajukat, de a helyzet az, hogy a Ferencvárosnak már nincs helye az Üllői út 129. szám alatt.

A napnál is világosabb, hogy tendereztethetnek itt bármennyit is, az államnak esze ágában sincs lemondania Pest egyik legfrekventáltabb környékén lévő ingatlanáról. Mint ahogyan az is kristálytisztán látható, hogy inkább fityisz, mint forint a Fradinak; főleg annak a Fradinak, amely egyébként is csak albérlő a kilencedik kerületi zöldövezetben, tehát a lehetséges eladás apropóján az „Állam bácsi” bolond lenne milliárdokat tömködni az otthontalan zsebébe (persze azon lehet merengeni, hogy egy másik nagy fővárosi klub a reménytelenség kellős közepén egy forintért hozzájutott a szintúgy frekventált sportingatlanjaihoz, vagy polemizálhatnánk arról is, hogy több klubtulajdonos az állami kezelésben lévő stadionokat újítgatta fel, miközben jelentős, avagy icipici adókedvezményt egyikük sem kap azért, mert a focira költötte a millióit – tán nem is véletlen, hogy mifelénk nem sport-, hanem egészségügyi, meg kórházreform van, a magyar ember elgyötörtségét nézve tán nem is véletlenül).

Az aktuális kérdés tehát az: mi lesz a Fradival?
A-verzió: elköltözik – ha van még a főváros kilencedik kerületében stadionnyi föld, akkor oda.
B-verzió: átalakul – ha valóban van pénzerős érdeklődő a futballcsapat iránt, akkor most modernizálhat csak igazán.
C-verzió: megújul – lásd' A- és B-változat együtt, azaz új életet kezdve, kicsit távolabb az Üllői út–Könyves Kálmán körút kereszteződéstől, és csak a futballra fókuszálva.

A Fradi 1.8 milliárd forintos adóssága ugyanis nyilvánvalóan jelzi, hogy egy olyan gigaklub, mint amilyen a zöld-fehéreké – tekézőstül, futballistástul – működtethetetlen, az atomkorban pediglen csak a minőségi labdarúgással lehet kezdeni valamit, főleg úgy, hogy a zöld-fehéreknek a címerükön kívül már nincs is eladnivalójuk.

A címer pedig állítólag nem eladó.

Állítólag…