Akkor győz a Fradi, amikor felhergelik

Soha olyan keletje nem volt a nagy múltú Duna Cipő SK (ma már Duna SK néven szerepel a csapat a BLSZ első osztályában) zászlajának, mint szerdán. Boldog-boldogtalan kereste fővárosszerte a becsessé váló relikviát, ám csak keveseknek adatott meg, hogy egy-egy eldugott antikváriumban hozzájusson a zászlóhoz. S hogy miért vált kurrens cikké a zászló, annak egyszerű oka van: Urbán Flórián, a Ferencváros elleni kupameccsre készülő FC Felcsút ambiciózus mestere úgy gondolta, csapata számára a Fradi fogadása nem jelent többet, mintha a Duna Cipő lenne az ellenfél. S mert ennek egy nappal a mérkőzés előtt lapunknak nyilatkozva hangot is adott, alaposan felhergelte kijelentésével a Fradi-tábort, amelynek vérmesebb tagjai úgy reagáltak, hogy Duna Cipő-zászlókkal szerelkeztek fel. Persze már azok, akik bejutottak a Sóstói Stadionba, ugyanis csaknem kétszáz, zöldfehér zászlóba burkolózó fiatal kint rekedt, noha korántsem volt telt ház a stadionban. Belépőjük is volt, ám a biztonságiak elővigyázatosságból nem engedték be őket. Az élelmesebbje nem esett kétségbe, átballagott az egy órával később kezdődő Alba Volán SC–FTC NZ bajnoki jégkorongmérkőzésre, hogy ott élje ki szurkolási vágyát.

Persze Urbán Flórián lapunknak adott nyilatkozata nemcsak a szurkolókra hatott, hanem Lipcsei Péterékre is. Csank János vezetőedzőnek ezúttal nem kellett különösebben motiválnia tanítványait, elég volt kiteríteni az öltözőben a Nemzeti Sportot, máris izzott a levegő.

A motiváltsággal a Felcsút öltözőjében sem volt gond. A csapathoz közel álló szimpatizánsok állítják: Venczel Balázsékat is felpörgette, hogy a Fradi ellen futballozhattak, mert legyen bármilyen sanyarú a zöld-fehér együttes sorsa, felemelő érzés, egyben nagy kihívást is jelent minden magyar labdarúgó számára a nagy múltú csapat ellen küzdeni. A pályán azonban nyoma sem volt az öltözőbéli nagy-nagy nekibuzdulásnak, sokkal inkább a feszültség, az idegeskedés, no meg az óvatosság jellemezte mindkét együttes játékát. Pedig a Felcsút lehetett volna nyugodtabb, hiszen eddig nagyszerűen menetelt a Magyar Kupában, többek között az Újpestet is kiejtette.

Az első félidő nagy részében alacsony színvonalú, már-már unalmas futballal teltek a percek, mígnem Lipcsei Péter a félidő hajrájában villant egyet, s kihagyhatatlan helyzetbe hozta Eduard Ndjodót. Jelezte, noha a Magyar Kupa megszerzése csak másodlagos, hiszen a csapat jelenlegi helyzetében az élvonalba kerülés az első számú cél, azért a kupában is minél tovább szeretne menetelni a Fradi. A vezetés valamivel nyugodtabbá tette a zöld-fehéreket, a Felcsút pedig, bár mezőnyfölényt harcolt ki, kevés veszélyt jelentett a fővárosiak kapujára.

A második félidőben sem emelkedett a színvonal, mégis elmondható, hogy a Ferencváros – gyenge mérkőzésen – az ősz legösszeszedettebb játékát nyújtva megérdemelten nyert a Felcsút ellen.

Nyugodtan, szervezetten és rendkívül taktikusan futballozottak a zöld-fehérek a tanácstalan és hitehagyott vetélytárs ellen.

Izgalomra nem volt sok oka a semleges nézőnek, ugyanakkor Urbán Flórián idegei felmondták a szolgálatot: a 76. percben Lipcsei Péter buktatása után keresetlen szavakat intézett a partjelzőhöz, amiért Kassai Viktor játékvezető a lelátóra száműzte. Legnagyobb helyzetét négy perccel később alakította ki a Felcsút, Kovacsics Károly lövése után a labda a kapufáról vágódott ki. Végül a felcsútiak fogadkozása ellenére a Ferencváros jutott a legjobb 16 csapat közé, bizonyítva, hogy bár az NB II Keleti csoportjának kilencedik helyén áll, azért az – Urbán Flórián által emlegett – BLSZ I-es Duna Cipőnél jobb…