Induljunk ki abból, hogy Marijan Vlak szerdán ismét munkára jelentkezik Fehérváron. Pedig magunk közt szólva nem lenne meglepő, ha mindez másként alakulna, ha a horvát szakember hazatérve Zágrábba a langyosan simogató nap vagy a család kedveskedő perlekedése hatására azt mondaná: köszönöm szépen a lehetőséget, a magyar futballból egy időre elegem van. Csodálkozna-e bárki is, ha a szakember inkább otthon marad, és elvállalja a Dinamo ifi hármat.
De Marian Vlak valamiért szereti a magyarokat.
Ezt már akkor is érezni lehetett, amikor a Fradit edzette. Simon Tibor – Isten nyugosztalja! – majdhogynem baráti kapcsolatba került vele... S nem is volt rossz Ferencváros, amelyet Marijan Vlak összerakott, hogy aztán egyszer csak eltűnjön, hazatérjen, és a Dinamo Zágrábnál kapjon munkát. Évekkel később a hívó szó ismét Magyarországra, Székesfehérvárra csalta...
A rengeteg gond közepette néhány magyar edző már rég idegrohamot kapott volna, és az UEFA-hoz, a FIFA-hoz fordul panasszal. De Marijan Vlak még mindig itt van – illetve maradjunk annál a variációnál, hogy újra itt lesz. Hogy szerdán megint felveszi a piros-kék színű melegítőjét, kávét kortyolgat a tolmáccsal, barátságosan hátbaveregeti Simek Pétert, és újra edzést vezényel.
Hogy mitől ez a ragaszkodás, amit nevezhetünk akár kitartásnak is, egyelőre nem tudni. Talán az emlékek, mondjuk éppen az 1984-es Videoton–Partizan Beograd UEFA-kupa-meccs, amikor is a szerbek egyik büszkeségét 5–0-ra páholta el a magyar csapat. Lélekemelő, bizsergető érzés lehetett az minden horvát számára. Persze Marijan Vlak sporttárs már egészen másfajta fehérvári gárdával dolgozhat, de igazi sportember lévén naponta legalább egyszer megáll egy üres tabló előtt. Igen, egy üres tabló előtt, amely a felújított Sóstói Stadion falát díszíti, rajta a felirattal: ide kerül majd a klub első bajnokcsapatának fotója. Marijan Vlak alighanem így nőtt fel: nézte Robert Prosineckit, Davor Sukert, Zvonimir Bobant és a többi horvát csillagot, beleivódott, hogy mindig, mindenhol, mindenki ellen győzni kell.
Talán ez nem hagyja nyugodni, ez nem hagyja őt elmenni innen.
Hogy maradandót alkosson, hogy elkészülhessen az a bizonyos fénykép...