Kitartás jóban-rosszban

Alaposan megváltozott kerettel vág neki a sorozatnak a pécsi együttes, amely nem kér belépti díjat az első meccsre kilátogató nézőktől. A klub így tiszteleg Pro Communitate-díjjal kitüntetett szurkolótábora előtt, amely hűségesen kitartott mellette az elmúlt másfél évtizedben nagyon sok jóban – és jóval kevesebb rosszban. Az elmúlt évtizedben bajnoki címekhez, Magyar Kupa-győzelmekhez és Euroliga final fourokhoz szokott fanatikusok támogatására ebben a bajnokságban talán minden eddiginél nagyobb szüksége lesz a MiZónak.

Ha rápillantunk ugyanis a távozó és érkező játékosok névsorára, az elmúlt idénybeli keret nem csupán első látásra tűnik erősebbnek, pedig már az sem jutott az Euroligában a legjobb nyolc közé. Pénzügyi téren a pécsinél sokkal stabilabb lábon álló egyesületnek sem egyszerű felvenni a versenyt főleg az orosz, valamint a francia vagy az európai elitligában meghatározó szerepre készülő klubokkal. A pénzügyi stabilitás az elsődleges cél a Mecsekalján. „Heteken belül

tulajdonosváltás lesz a klub élén, erős gazdasági alapokra kerül a csapat, attól kezdve lehet tovább építkezni” – mondta az ügyvezető Rózsa Gábor. Rátégber László nem szeret veszíteni. Akkor sem, ha tisztában van azzal, ez a keret nem hasonlítható a 2001-ben, 2004ben vagy 2005-ben az Euroligában a négyes döntőbe jutó együttes keretéhez.

„Nekem ez lesz a tizenötödik szezonom, Iványi Dalmának a tizedik. A csapat átlagéletkora huszonegy év, és hat pécsi születésű játékos is tagja. A keret teljes egészében megfelel annak a koncepciónak, amely a fiatalításra fekteti a hangsúlyt. Ezzel együtt nem mondunk le sem a bajnoki címről, sem a Magyar Kupa-győzelemről, és arról sem, hogy az Euroligában a lehető legmesszebb jussunk” – vázolta a jövőt a mesteredző.

A csapatnak valóban lehet jövője. Hiszen az újonnan érkező légiósok már mindanynyian válogatottak és fejlődőképesek. Ha Vajda Anna felépül, sokat segíthet a palánk alatt, ám a fiatalok beépítéséhez idő kell, ahhoz meg talán még több, hogy igazi csapattá formálódjanak. Mészáros Kornélia rutinja sokat jelenthet, és igazán meghatározó játékossá ebben az évben válhat a már a válogatottban is alapembernek számító Fegyverneky Zsófia.

A karmesteri pálca a Rátgéber által csak „istennőként” minősített Iványi Dalma kezében van, akinek idei feladatai kissé megváltoznak.

„A keret csak első ránézésre tűnik gyengébbnek az előzőnél. Nagyon sok lehetőség van ebben a csapatban, a küzdőszellemmel biztosan nem lesz baj. Persze rengeteget kell dolgozni, hiszen céljaink nem változtak. Nem kincstári optimizmus, hogy elsők lehetünk a bajnokságban és a Magyar Kupában is, az Euroligában pedig a nyolc közé jutás lehet a célunk. Bár a riválisok is átalakultak, nem mérhető fel pontosan, hol tartanak. Az én szerepköröm annyiban lesz más, mint eddig, hogy nemcsak a saját teljesítményemre kell figyelnem, hanem segítenem kell a társaimat, türelemmel kell lennem, sokkal többet beszélgetni velük, biztatni őket” – sorolta csapatkapitányi teendőit is egyben a remek irányító.

MIZO Pécs 2010

ÉRKEZETT: Mészáros Kornélia (Szeged), Heller Anita, Somogyi Andrea (mindkettő Szolnok), Jelena Ivezic (Puig d’en Valls), Graziane de Jesús Coelho (Faenza)

TÁVOZOTT: Béres Tímea (Brno), Fürtös Kata (Szolnok), Vickie Johnson (Galatasaray), Ivana Dojcsinovics (Vrsac), Simone Edwards (?), Amra Dapo (Badajoz), Bujdosó Nóra (Bourges)

Ha néhány évvel ezelőtt azt mondták volna Rátgéber Lászlónak, hogy 15. pécsi idényét ezzel a kerettel fogja elkezdeni, nyilván mosolygott volna. Most is mosolyog, de nem kínjában, hanem mert tudomásul kellett vennie, hogy azokkal a fizetésekkel, amelyeket a francia és főleg az orosz riválisok kínálnak a kontinens legjobb játékosainak, ma már a magyar klubok nem tudnak versenyezni. Pedig már a tavalyi együttes sem fért oda Európa elitjébe. A pécsi tréner mégis mosolyoghat, hiszen a jövendő tulajdonosoknak is tetszeni fog, hogy a 21 év átlagéletkorú keret jelentős része pécsi születésű. Csapattá kell őket formálni. Ahhoz pedig Rátgéber nagyon ért.

NS-tipp a helyezésre

1–2.