Talma közelít a vb-címhez

A forróság szinte elviselhetetlen volt a sepangi versenypályán, a vadonatúj aszfaltrétegen, a déli hőségben gond nélkül tükörtojást lehetett volna sütni.

Természetesen a rajthoz készülődő versenyzőknek eszükbe sem jutott a sütés eme szokatlan módja. Kisebb gondjuk is nagyobb volt ennél, ráadásul a torkukon sem ment volna le egy falat sem – meglehetősen izgatottak voltak a 19 körös verseny rajtja előtt.

Nagy volt a tétje a nyolcadliteres futamnak – mégpedig az, hogy a két vb-aspiráns, Talmácsi Gábor és a spanyol Hector Faubel közül ki várhatja vezető pozícióból a mindent eldöntő Valenciai Nagydíjat. Extrém esetben az is előfordulhatott volna, hogy már vasárnap világbajnokot avatnak, amihez Talmácsinak nyernie kellett volna, Faubelnek pedig pont nélkül maradnia. A kettőből „csak” az egyik valósult meg, méghozzá a magyar Aprilia-pilóta sikere.

A rajt után támadt egy kis kavarodás, mindenki előzött mindenkit (vagy legalább megpróbálta), aztán az első néhány kanyar után kialakult a magyar drukkereket elégedettséggel eltöltő helyzet: Talmácsi az élre állt.

Akkor még sejteni sem lehetett, hogy mi lesz ebből, hiszen az idény legtöbb versenye szoros befutót hozott, és az első körökben ezúttal is eléggé együtt volt a mezőny. A harmadik körben azután Talmácsi rákapcsolt, Faubel pedig hibázott a célegyenes előtti kanyarban. Ez volt az a pillanat, amikor a magyar pilóta némi egérutat nyert, majd előnyét körről körre, folyamatosan tornázta egyre feljebb és feljebb.

A legnagyobb különbség közte és a második helyezett között 9.7 másodperc volt: amikor Talma ebben a körben áthaladt a célvonalon, a többieket még nem is lehetett látni az utolsó kanyarban. Iszonyú tempót diktált a magyar fiú, a tévé előtt ülő magyar drukkerek pedig elkezdtek imádkozni, hogy bírják ki a gumik, hogy bírja ki a motor a leintésig.

Érdekes, abban senki sem kételkedett, hogy Talmácsi ki fogja bírni. Azt valahogy biztosra vették.

Szóval Talmácsi magányosan és rendíthetetlenül száguldott az élen, mögötte pedig késhegyre menő küzdelem zajlott a fennmaradó dobogós helyekért. Nem kímélték egymást a versenyzők, eszükbe sem jutott, hogy veszélyes előzéseikkel avatkoznak bele a vb-címért folyó csatába, vagy ha gondoltak is rá, akkor alighanem Talmácsi mellett tették le a voksukat, mert nem hagyták nyugton Faubelt. A spanyol pilóta volt második, harmadik, de ötödik is, és bár utóbb elmondta, hogy Apriliája korántsem volt tökéletes, nem adta könnyen a bőrét. Azt még elviselte valahogy, hogy Kojama Tomojosi messze maga mögött hagyta, a többiekkel azonban elbírt, és bár nem repesett a boldogságtól, mégiscsak a harmadik helyen haladt át a célvonalon.

Talmácsi ekkor már a gumijait füstöltette, és kiszakadt belőle egy hangos örömkiáltás a sisak plexije mögül. Hihetetlenül boldog volt! Amiért Sepangba jött, azt megvalósította: megnyerte a versenyt, és tízpontos előnnyel érkezik meg két hét múlva a világbajnokság utolsó futamára, Valenciába.

Az Faubelnek hazai pálya lesz, de Talmácsinak már a harmadik hely is elég ott a világbajnoki címhez, amelyhez vasárnap hatalmas lépéssel került közelebb. Ő lehetne az első magyar gyorsasági motoros világbajnok – és reményei szerint az is lesz…