Dolgozz, mintha örökké élnél, imádkozz, mintha holnap meghalnál. Debrecenben alighanem mindkettőben jeleskedtek.
A hétköznapokon serény munka folyt, a játékosok a pályán, a vezetők a háttérben tették a dolgukat. S amikor eljött az ideje, az élet fontos meccs vagy még fontosabb döntés elé állította őket, tán Istenhez fohászkodtak. Most mindenki a Lokit irigyli.
Misztikus számok repkednek, és a magyar futballban szokatlan összegeket emlegetnek velük kapcsolatban. Itt van ez a több mint egymilliárd forint. Egészen pontosan: egymilliárd-hatvanötmillió forint. Még az európai középcsapatok életében sem jelentős összeg ez, csak afféle költőpénz, új büfére, a legmodernebb erősítőgépekre, néhány csinos fitneszedzőhölgyre vagy egy dél-amerikai balszélsőre.
Ám nekünk, a szegényházhoz, farmotoros, ormótlan Ikarus-buszhoz és ütött-kopott stadionokhoz szokott futballországnak maga a csoda. A Debrecen három év alatt tett szert ekkora bevételre játékoseladásokból. S miközben megvált a csapat meghatározó futballistáitól, némi hullámvölgyet leszámítva, nem gyengült a teljesítménye.
Az is igaz, persze, hogy a klub és a város vezetői nem kevés pénz költöttek a csapatra az elmúlt években. Ha feltűnt egy tehetség valamelyik rivális klubnál, már meg is keresték. Ha itthon nem találtak megfelelő játékost egy-egy hiányposztra, külföldről igazoltak.
Eközben három bajnoki címet ünnepelhettek. Ami nem sikerült korábban Vácott, a Ferencvárosnál, Újpesten vagy az MTK-nál, az Debrecenben megvalósították. Hosszú távon az élen maradni, úgy, hogy közben nyereséget termelnek. Erről álmodik minden magyar klubtulajdonos.
Pedig a recept látszólag egyszerű: sok pénzt invesztálni a csapatba, áldozni a létesítményekre (lásd még Bp. Honvéd), szerethető együttest pályára küldeni, nézőket visszacsalogatni, a bajnoki szünetben újabb erősítésre költeni - aztán szerencsés esetben bajnoki címet ünnepelni. Nem egyszer - háromszor egymás után.
S ha minden jól megy, mellesleg még befolyhat egymilliárd-hatvanötmillió forint - és talán egyszer egy BL-csoportkör is. Lehet a Lokit utánozni!
SINKOVICS GÁBOR