Juan Pablo Montoya tavaly nyáron összeveszett a McLaren vezetőivel. Ron Dennis már 2006-ban sem értett szót spanyol anyanyelvű pilótájával, ráadásul Fernando Alonsóval szemben Montoyának esélye sem volt a világbajnoki címre, sőt a futamgyőzelemre sem. Így a kolumbiai az első adandó alkalommal fogta magát, és hátat fordított a wokingi istállónak – meg a Formula–1-nek.
Volt hová mennie. Egykori Champ Car-sikereinek kovácsa, Chip Ganassi hívta, de nem a nyitott karosszériás sorozatba, hanem teljesen másféle kalandba, a NASCAR-ba. Amerikában a klasszikus Indycar-sorozat 1996-os kettészakadása óta egyre inkább nőtt a NASCAR népszerűsége, a nyitott karosszériás versenyek iránt közel sem akkora az érdeklődés, a NASCAR egyeduralkodó a gyorsasági autósportban. Televíziós nézettség tekintetében csak az amerikai futballtól marad el a tengerentúlon. A húsz legnézettebb sportesemény közül 17 a Nextel-kupa versenyei közé tartozik, aminek alapfeltétele, hogy szinte az összes versenyt dugig telt lelátók előtt rendezik meg, és persze a két kilométeres oválpálya körül több ember fér el, mint egy stadionban. A NASCAR honlapja szerint 75 millió szurkoló évente kétmilliárd dollárt költ hivatalos ajándéktárgyakra, ami a Formula–1 számára csak álom.
Mivel 2006-ig a versenyeken szinte csak amerikai pilóták vettek részt, Montoya érkezése sporttörténelmi esemény volt.
Az F1 egyik legszínesebb, legkedveltebb alakját vegyes érzelmekkel fogadták: egyesek örültek, hogy a dél-amerikai részvételével sokrétűbbé válik a sorozat, mások viszont nem titkolták, szúrja a szemüket a világsztár érkezése, a pályán kemény bánásmódot ígértek neki. Úgy kezelték, mint egy elkényeztetett kislányt, aki belecsöppent a valódi életbe, meg akarták mutatni neki, milyen kegyetlen a világuk.
A NASCAR-ban gyakoriak a koccanások, amelyek nemritkán hatalmas tömegkarambollá fajulnak, mert a 43 tagú mezőny általában egy bolyban száguld. Montoyának kijutott a rosszból, szinte minden második versenye után hajba kapott valakivel. De profi módjára kezelte az eseteket, tanult mindegyikből, a szezon végén a pontverseny 20. helyén végzett, ami első hallásra nem nagy szó. Pedig ezzel is az év újonca lett úgy, hogy futamot is nyert az év során – korábbi karrierjének köszönhetően a két, nem oválpályás verseny egyikén diadalmaskodott.
A júniusi siker, valamint az őt a nyitott karosszériás sorozatokból követők hada (lásd keretes írásunkat) egyaránt hozzájárul ahhoz, hogy 2008-ban háttérbe szoruljanak azok a megnyilvánulások, amelyekkel ellenfelei megpróbálták megtörni. A februárban kezdődő idényben már ő is teljes jogú tag lesz, és biztosan nem úgy fogadja az újakat, hogy lökdösni kezdi őket.
Cseppet sem bánja, hogy elhagyta a Formula–1-et, az évi 36–40 verseny ellenére sokkal jobban élvezi ezt az életet.
„A Formula–1-től egyetlen szempont miatt számít visszalépésnek a NASCAR: nem olyan fejlett a technológia, ami kicsit hiányzik. Ezzel le is zárul a sor. Egy életre elég volt az F1-ből” – mondta Montoya.
Ha azt vesszük, hogy a McLaren az év elején az ő megüresedett helyére ültette be az „ezüstnyílba” Lewis Hamiltont, kijelenthetjük: a váltással mindenki jól járt.