Sorozatban kilenc-kilenc, vere ség nélkül megvívott bajnoki után csapott össze a Werder Bremen és a Hamburg, nem meglepő tehát, hogy az északi rangadó mindkét városban egész héten lázban tartotta a szurkolókat.
A futballisták viszont nem sokat készülhettek a nagy meccsre, hiszen a hét közepén még mindkét együttesnek fellépése volt a nemzetközi porondon: a Werder Bremen szerdán 3–2-re verte meg a spanyol Real Madridot a Bajnokok Ligájában, míg a Hamburg csütörtökön 3–0-ra győzte le a francia Rennes-t az UEFA-kupában.
Azaz Huub Stevens együttese nem egészen 48 órán belül lépett újra pályára, ez azonban nem zavarta a jövő nyáron Eindhovenbe költöző holland vezetőedzőt, mert mindössze három helyen változtatott a csütörtöki összeállításhoz képest. A másik oldalon Boubacar Sanogo készülhetett a szokásosnál is nagyobb vehemenciával, és az első negyedóra végén úgy tűnt, hogy az elefántcsontparti támadó lesz a főszereplő, mert – ahogy nem sokkal korábban Londonban a West Hamet legyőző Chelsea támadója, Joe Cole – gólt lőtt előző csapatának.
A színes bőrű futballista 2006 nyarán igazolt az élvonalból kipottyanó Kaiserslauterntől a HSV-hez, de hiába kezdte gólokkal a 2006–2007-es idényt, egy elhibázott tizenegyes megpecsételte a sorsát, a kispadra szorult, és végül egyáltalán nem úgy sikerült az szezonja, ahogy szerette volna.
„Nem éreztem jól magam Hamburgban, de az okokat nem részletezném, hiszen a Werderben élvezem a futballt, és csak ez számít” – mondta a
meccs előtt tömören a kedvenc futballistája, Jürgen Klinsmann után „Jürgennek” becézett labdarúgó, aki a 15. percben Jurica Vranjes tanári kiugratását váltotta gólra.
Ki gondolta volna, hogy a második félidőben az addig remeklő két kapus is főszereplő lesz, és majdnem el is homályosítják a szezonban csapattársaihoz, Hugo Almeidához és Diegóhoz hasonlóan hét gólnál tartó Boubacar Sanogo teljesítményét. Előbb a Werder második számú kapusa, Christian Vander hibázott hatalmasat, elképesztően rossz felszabadítását Rafael van der Vaart emelte pazar mozdulattal 25 méterről az üres kapuba, majd három perc múlva a másik kapuvédő sem állt a helyzet magaslatán a rutinos, korábban kilenc évig Brémában védő Frank Rost egy jobbról érkező, a védőn megpattanó beadást nézett el, és segítette a labdát a bal felső sarokba.
A Werder tehát továbbvitte a bevezetőben említett sorozatot, ráadásul a tabella élére ugrott, a hamburgiak pedig szomorkodhatnak, hiszen fontos meccset veszítettek el. Mi pedig még a lefújás után is hosszú percekig azon csodálkoztunk, hogyan tudott ilyen nagy iramú meccset játszani a két, hét közben is kilencven percet letudó együttes.