Garancia az unalomra

Nem lebecsülendő tétért küzdenek majd a csapatok a klubvilágbajnokság miatt egy héttel előbbre hozott keddi Milan–Celtic BLmeccsen, mégsem várhatunk fordulatokban és gólokban gazdag kilencven percet az összecsapástól. Az ok egyszerű: kudarc esetén a Celtic kieshet, a már a legjobb 16 közé került Milan pedig lecsúszna a nyolcaddöntő párosításánál előnyt jelentő csoportelsőségről – egy döntetlen után azonban minden érintett elégedetten paskolgathatná egymás vállát.

Alan Hansen BBC-szakkommentátor szerint előfordulhat, hogy a szurkolók szempontjából rémisztően hangzó, de a csapatok céljainak tökéletesen megfelelő 0–0-s végeredménnyel zárul a találkozó. Ebben az esetben a Milan is jól járna, és a Celticnek sem kellene Doneck felé kacsingatnia, hiszen a Sahtar–Benfica meccs kimenetelétől függetlenül befutna a második helyre. Ám csoportelsőség ide vagy oda, Milánóban mostanság nemigen foglalkoztatja az embereket a skótok elleni összecsapás, ám ezen nincs mit csodálkozni: a klub életében a keddi BL-mecscsnél sokkal fontosabb esemény történt vasárnap, amikor Kaká átvette Párizsban a 2007-es Aranylabdát. A 25 éves brazil futballistát a díjátadás estéjén kétezres tömeg köszöntötte a milánói Dóm téren, ahol a klasszis az egyik palota ablakából szólt néhány szót a tömeghez, majd az általános éljenzéstől és a rövid beszéd miatt elégedetlenkedők szórványos füttyétől kísérve hátat fordított, és elindult a megszervezett sajtótájékoztatóra.

A konferencián az újságírók kérdéseire adott válaszok közül a legérdekesebb talán az volt, amelyben Kaká a Milan csapatkapitányi tisztéről szőtt terveiről beszélt. A támadó középpályás az első a piros-feketék játékosai közül, aki nyíltan bejelentette igényét a pozícióra.

„Csapatkapitánya szeretnék lenni a gárdának, és erre a szerepre nem is készülhetnék megfelelőbb ember, mint Paolo Maldini, a karszalag jelenlegi viselője mellett – vázolta elképzeléseit a friss aranylabdás. – A jövőmet csakis Milánóban tudom elképzelni, még úgy is, hogy korábban számtalan lehetőségem lett volna a váltásra, ez utóbbi azonban egy élklub játékosa esetében nem szokatlan.”

A májusi BL-győzelme alapján hivatalosan is Európa vezető egyesületének számító Milannál ugyanakkor a neves sztárok megtartása mellett az elkövetkezendő évek ígéretes tehetségeire is jelentős figyelem összpontosul. A Kakát a párizsi díjátadóra elkísérő alelnök, Adriano Galliani például az újabb – nyolcadik – Milan-futballistához kerülő Aranylabda kapcsán merész jóslatra vállalkozott: állítása szerint négy év múlva Alexandre Patót ünnepli a világ.

„Amikor Andrij Sevcsenkóval jöttem Párizsba a díj átvételére, előre megmondtam, hogy legközelebb Kaká miatt kell ideutaznom – csillogtatta a jövőbelátó képességeit a klubvezető. – Most megjövendölöm, még négy évet kell várni, és elérkezik Alexandre Pato ideje.”

A januártól bevethető fiatal brazil csatárnál azonban egyelőre jobban várják a Milan szurkolói Ronaldo visszatérését. A hosszú kihagyása után a Cagliari elleni bajnokin (2–1) végig játszó, négy nap múlva viszont ismét megsérülő támadó a Celtic ellen még aligha, a pénteken kezdődő tokiói klubvilágbajnokságon azonban már valószínűleg pályára léphet.

S ha minden jól megy, 2008-ban felállhat a Milannál a Ronaldo, Kaká, Pato brazil álomcsatársor.