Cseh László hangjában kevesebb feszültség volt a 400 vegyes megnyerése után, mint 24 órával korábban, amikor a rövidebbik vegyesúszó-távon állított fel világcsúcsot. Hiába, mindent meg lehet szokni…
Most rosszabbul jósolt, mint a kétszáz vegyes előtt, több mint hat tizeddel „alábecsülte” a győztes idejét…
Ez legyen a legnagyobb tévedésem az életben – válaszolta mosolyogva az immár kétszeres rövid pályás világrekorder.
Milyen emlékei vannak a döntőről?
Csodálatosan tiszta volt a fejem, a legapróbb részletekre is képes voltam odafigyelni, egy kicsit mintha kívülről figyeltem volna önmagamat. Ritkán adatik meg ez az érzés egy sportolónak.
Szóval minden tökéletesre sikeredett?
Majdnem. A bevezető pillangózószakasszal nem vagyok teljesen elégedett. Még mindig vannak tartalékaim.
Felfogta már, mekkora időt úszott?
Először nem, csak amikor levezettem a döntő után, akkor tudatosult bennem: te jó ég, én úsztam először négy percen belül a négyszáz vegyest a világon! És ezt már senki sem veheti el tőlem, bármi is lesz a világcsúcs tíz vagy húsz év múlva.
Eszébe jutott már a szombati kétszáz pillangó, vagy ezek még az öröm percei?
Hogyne. Nincs még itt a lazítás ideje, nagyon szeretnék jól úszni a harmadik versenyszámomban is. Valószínűleg ebben lesz a legnehezebb dolgom a három közül, de érzek magamban erőt a feladat megoldásához.