Ottmar Hitzfeld fél év múlva összecsomagol

Most már tudják Münchenben: minden jó, ha jó a vége. Újfent bebizonyosodott, mennyire egyszerű kiengesztelni a szurkolókat. A görög Arisz ellen 6–0-s kiütéses diadalt hozó UEFAkupa-mérkőzés után a továbbjutástól (is) örömittas Bayerndrukkerek hosszú percekig ünnepelték téli szünetre vonuló kedvenceiket, és skandálták az edző, Ottmar Hitzfeld nevét.

A varázslatosnak titulált szerda esti sikerrel tiszta lappal folytathatja munkáját az addig agyonkritizált Ottmar Hitzfeld, mégsem zárható ki, hogy a Bayern hátralévő mérkőzései már csak a szakember „búcsúturnéjának” állomásai lesznek. Mielőtt ugyanis a tréner elutazott volna, hogy karácsonykor az Alpok havas lejtőin hasítson síléceivel, a kupamérkőzést közvetítő német kereskedelmi csatorna riporterének a hogyan továbbot feszegető kérdéseire meglepő őszinteséggel válaszolt.

„Természetesen már tudom, miként folytatom, ám döntésemet csak január végén közlöm a klubvezetőkkel – hökkentette meg Ottmar Hitzfeld a nézőket. – A szerződésem június harmincadikáig érvényes, tehát a tavasszal is biztosan én irányítom a csapatot. És tényleg mindent beleadok, hogy egy-két trófeát még begyűjtsünk.”

A szakember záró mondatában a „még” szócska azt sugallja: történjék bármi, a nyártól nincs tovább. A német Bild című lap munkatársai azonnal világgá kürtölték, hogy „Hitzfeld menni fog!”, azonban az említett „még”szócskánál több bizonyítékuk nekik sem lehet a birtokukban. Hacsak az nem, hogy Ottmar Hitzfeld korábban megmondta: „Szándékosan kötöttem meg úgy a szerződésemet, hogy a télen szabadon dönthessek.” Vagyis a szakember szembe mert fordulni az őt megállás nélkül szidalmazó vezetőkkel, hogy jelezze: most már ő diktál – és ha úgy hozza a kedve, elfogadja az ajánlatot a svájci szövetség kapitányi posztra.

Felvetődik persze a kérdés: a vezetők kivel tölthetnék be az Ottmar Hitzfeld távozása után keletkező űrt?

Az eurómilliós játékosvásárlásokkal önmaguknak szabták meg a kötelező irányt: a francia Franck Ribéry, illetve az olasz Luca Toni után nemzetközi szinten ismert (és elismert) szakember kellene a gárda élére. Olyan, mint José Mourinho vagy Marcello Lippi. A pénzen bizonyosan nem múlna semmi.

Csakhogy az ilyen kaliberű edzők még véletlenül sem engedik, hogy beleszóljanak a munkájukba. Márpedig az elnök, Karl-Heinz Rummenigge és a menedzser, Uli Hoeness szívesen vállalja magára a megmondóember szerepét – gyakorta teljesen feleslegesen.

Ezért aztán sokkal valószínűbb megoldásnak tűnik, hogy olyan fiatal trénert ültetnek majd az „FC Hollywood” kispadjára, aki már attól is megrészegül, hogy a müncheni kirakatcsapatot vezetheti. Így kerülhet a képbe a korábban Szabics Imrét Mainzban felkészítő Jürgen Klopp vagy éppen a már korábban is emlegetett volt magyar szövetségi kapitány, Lothar Matthäus. Utóbbival persze ugyanúgy gondok lehetnek, hiszen az osztrák bajnok Salzburgtól is éppen összeférhetetlenség miatt kellett idő előtt távoznia. Lothar Matthäus lenne az utolsó, aki hagyná, hogy marionettbábuként rángassák.

Sőt biztosan nem lenne olyan diplomatikus, hogy televízión keresztül, virágnyelven üzenje meg: elég volt!