Utolsókból elsők

Az NBA újévi szünnapját kihasználandó (odaát még szilveszter estéjén is játszottak nyolc meccset...), túl az alapszakasz egyharmadán, érdemes rápillantani a tabellá(k)ra és rövid mérleget vonni. Azt látjuk, ami magától értetődő volt a holt szezonbéli játékoscserék után: toronymagas első a Boston Celtics! A Paul Pierce mellé két szupersztárt, Ray Allent és Kevin Garnettet is megszerző gárda remekül funkcionál csapatként, sorra nyeri meg a meccseket, és már az óévben, egészen pontosan december 29én felülmúlta előző évadbeli teljesítményét,

amikor összesen aratott 24 győzelmet 82 mérkőzésből.

Most 26-nál tart – 29 mérkőzésből…

Négymeccses nyugati túráról tértek haza a zöldek az újévi koccintásra, útjuk során Sacramentót, Seattle-t, Salt Lake Cityt és Los Angelest is érintették. Mondani sem kell, valamennyi ellenfelük kapitulált, még az egyértelműen várakozáson felül szereplő régi nagy rivális, a főcsoportjában ötödik Lakers is – ennek köszönhetően hattalálkozós sikerszériánál tart a Celtics, de volt már ebben az idényben kilenc, sorozatban megnyert mérkőzése is. Már idénybeli első nyolc összecsapásán aratott nyolc diadalával mindenkit lerázott magáról, és azóta nemcsak a Keleti főcsoportban, hanem az egész ligában stabil éllovas. Összteljesítménye pedig – három tizeddel – felkerekítve 90 százalékos.

No, de nézzük, miben nő a mezőny fölé a második legjobb mérleggel büszkélkedő együttesnél, a szintén keleti Detroitnál is néggyel kevesebbszer vesztő Boston! Először is: az átlagban kapott 86.8 ponttal Doc Rivers edzőé az NBA legjobban védekező társulata, ami két szempontból is jó jel a kelták szurkolóinak. Egyrészt arra utal, hogy a sztároknak nem derogál a piszkos munka elvégzése, a hátsó alakzat stabilitásának megteremtése sem. Másrészt a modernkori kosárlabdában általában azok a csapatok söprik be a fontosabb címeket, amelyek nagyobb hangsúlyt fektetnek a védekezésre, és nem csupán a kétségkívül látványosabb pontszerzéssel vannak elfoglalva.

„The offense wins the game, but the defense wins the championship” – tartja az egyre inkább elhíresülő mondás, amely szabad fordításban, kicsit részletesebben kifejtve azt jelenti: jó támadójátékkal lehet rövid távon győzelmeket aratni, ám a bajnokság megnyeréséhez a minőségi védőmunka az alapfeltétel. Hogy Bostonban szem előtt tartják ezt az elvet, azt az is bizonyítja, hogy a massachusettsiekkel szemben dobnak a legpontatlanabbul az ellenfelek az egész ligában: 41.4-re szorították eddig le vetélytársaik dobószázalékát Pierce-ék. Jó védekezésükről tanúskodik az is, hogy ellenük adják a legkevesebb gólpasszt, és szedik a legkevesebb lepattanót.

Persze a kosárszerzéssel sem állnak hadilábon, a Celtics egyike annak a csupán 11 együttesnek, amelynek 100 felett van a dobott pontátlaga, és a 47.3 százalékos mezőnybeli dobóteljesítményére is büszke lehet, mert ennél csak két csapat, a Phoenix (49.2) és a Utah (48.9) céloz pontosabban. Távolról pedig mindössze egy, a Toronto (41.3), azaz a bostoniak hárompontosai életveszélyesek, a 39.4 százalékos mutató a köríven kívülről fantasztikus, gyakorlatilag azt jelenti, hogy tíz triplakísérletükből négy sikeres. No, de ahol Ray Allen, Paul Pierce, Eddie House vagy James Posey szintű bedobók állnak a szakvezető rendelkezésére, ott fontos fegyver lehet ez a repertoárban.

Kétség sem férhet hozzá tehát, hogy hamar összeállt, és kiválóan

működik Rivers edző keze alatt a Boston Celtics, egyúttal szerencsésnek is mondhatja magát a szakvezető, hogy az eddigi 29 alapszakaszbeli mérkőzésen mindössze négyszer kellett megbontania kisebb sérülés miatt a hamar megtalált és jól bevált kezdő ötösét. Amelynek három tagja is „ősbostoni” (vagyis NBA-karrierje során csak és kizárólag a kelták kötelékében játszott mérkőzést), így nemcsak szeretheti, hanem magáénak is érezheti a gárdát a TD Banknorth Garden közönsége. A bostoni arénáé, amelyben – 14 győzelem mellett – mindössze egyetlen egyszer kaptak ki a zöld-fehérek ebben az évadban.