„Ha a klub elnöke a nyilvános ság előtt bírálja edzőjét, számolhat azzal, hogy a tréner attól a pillanattól kezdve már nem végzi ugyanolyan örömmel munkáját, mint korábban. Különösen igaz ez, ha a kritika huszonnégy mérkőzéses veretlenségi sorozatot követően éri az embert...” – hangzott a Bayern Münchent irányító Ottmar Hitzfeld panasza novemberben, miután KarlHeinz Rummenigge újságírók előtt kifogásolta néhány taktikai döntését.
S hogy miért érdekes most a majd két hónappal ezelőtt tett kijelentés?
Mert sokak szerint az 58 éves szakember akkori véleménye szoros ok-okozati összefüggésben áll szerdán közzétett nyilatkozatával: „A klubot már három hete értesítettem döntésemről, amely szerint a nyártól nem kívánok a Bayern München edzőjeként dolgozni. Azt viszont ígérhetem, a következő fél évben minden erőmmel az együttes sikeréért dolgozom.”
Amit tehát egy ideje sejteni lehetett, immár bizonyosra vehető: a 2008–2009-es szezonban már nem Ottmar Hitzfeld dirigálja a bajor csapatot. Érvényes szerződése szerint az idény végéig a müncheni gárdához tartozó edző döntésénél alighanem sokat nyomott a latban a kellemetlen elnöki kritika, de valószínűleg fontos szempont volt az is, hogy a búcsú megnyithatja előtte az utat valamelyik válogatott – régóta áhított – szövetségi kapitányi pozíciója felé.
Hogy korábbi ígéretével ellentétben a német mester miért nem várta meg a január végét tervei ismertetésével, vélhetőleg Uli Hoeness „kotyogásának” is köszönhető. A klubmenedzser ugyanis már az év első napján kijelentette az őt faggató újságíróknak: „Biztosra
vehetik, hogy júniustól már nem Ottmar Hitzfeld lesz a Bayern edzője.”
Noha Münchenben a matematikatanár végzettségű szakembert már-már szentként tisztelik, ne legyenek kétségeink, a távozás hírére nem borogatnak asztalokat a klubházban. A 2007 nyarán hetvenmillió euróért (17.8 milliárd forint) megerősített csapat ugyanis a remek rajt (és a Bundesliga tabelláján elfoglalt első hely) ellenére finoman szólva is felemás formát mutatott ősszel, ráadásul az UEFA-kupában is az utolsó fordulóig kétséges volt a továbbjutása.
Uli Hoeness fent idézett bejelentése ugyanakkor felvet egy következő, igen fontos kérdést: ha nem Ottmar Hitzfeld, akkor ki lesz a Bayern edzője júniustól? A kispad első számú várományosaként a jelenleg a holland válogatott szövetségi kapitányaként dolgozó Marco van Bastent emlegetik, de elképzelhető a bosnyák szövetség által is csábított – ám a szükséges edzői papírokkal nem rendelkező – Lothar Matthäus szerződtetése, sőt a Liverpool menedzsereként dolgozó Rafa Benítez „megszerzése” is. Persze a müncheni találgatások során nem maradtak el az európai edzőváltásoknál mostanában slágernek számító nevek sem, így a munka nélküli José Mourinho, a szintén „főállásban pihenő” Jürgen Klinsmann vagy a hírek szerint a Barcelonánál kegyvesztetté váló Frank Rijkaard.
Ami pedig Ottmar Hitzfeld további sorsát illeti, a bennfentesek tudni vélik, a müncheni sikeredző a svájci válogatott kapitányi tisztét veszi át az Európabajnokság után Jakob „Köbi” Kuhntól. A sok szállal az alpesi országhoz kötődő német szakember – itt játszotta első élvonalbeli meccsét, itt kezdte el edzői karrierjét – a napokban a svájci határhoz közeli Lörrach városkában megvásárolt házában találkozott Ernst Lämmlivel, „évtizedes” jó barátjával.
Nem mellékesen: az úr a Svájci Labdarúgó-szövetség egyik vezető beosztású alkalmazottja...