A történet vasárnap kezdődött. A Wijk aan Zee-i szupertorna B-csoportjában egymás ellen mérkőzött volna Nigel Short és a bolgár Ivan Cseparinov. A partit azonban nem játszották le, mert Cseparinov, neheztelvén riválisa korábban tett, nem túl hízelgő kijelentéseire, nem akarta elfogadni Short kéznyújtását. Mivel a 2006-os Veszelin Topalov–Vlagyimir Kramnyik vb-döntő botrányából okulva a Nemzetközi Sakkszövetség kötelezővé tette a parolázást a partik előtt, a főbíró vesztesnek nyilvánította a bolgár nagymestert. Viszont Cseparinov menedzsere, Szilvio Danailov arra hivatkozva, hogy ez a szabály egyelőre csak ajánlás, és nem kötelező, tiltakozását fejezte ki a fellebbviteli bizottságnál, amelynek Polgár Judit és a lengyel Michail Kraszenkow mellett – a sors fintora – Kramnyik is tagja. A testület végül helyt adott a panasznak, és a parti újrajátszását rendelte el, de kötelezte Cseparinovot arra, hogy nyílt levélben kérjen elnézést. Miután ezt teljesítette, a hétfői szünnapon lejátszották a találkozót, amit Short nyert meg. A történetnek tulajdonképpen itt vége is lenne, ám Danailov megjegyzése miatt nem lehet teljes nyugalomról beszélni. Ugyanis kijelentette, hogy kedden, az A-csoport rangadóján másik védence, Topalov biztosan nem nyújt kezet Kramnyiknak.