Papundeklivilág

Ebben az országban vittek már pénzt aktatáskában, adták át levélborítékban a stadion öltözőfolyosóján, a férfiklotyóban; vittek és vettek el papírbankókat öltönyzsebből, speciel dobozos kifizetésről még nem hallottam, nem olvastam, pedig a „magyarfociban” megtörtént már minden, amit csak nagykorú felügyelete mellett ajánlanak...

Most azonban eljutottunk a dobozig is. Az ország egyik legismertebb, mi több, egyik legelismertebb építésze, a Ferencvárost 2006 végén megmenteni igyekvő Kévés György húszmillió forintot adott, hogy története legsúlyosabb válságát túlélje a zöld-fehér klub. Húszmillió forint nem kis pénz, ekkora összeget még egy milliárdos sem hagy borravalóul, a Fradi körül pedig az utóbbi években nem tolongtak a stadionbejáratnál a forintjaikat a zöld-fehér színekre áldozó önkéntesek (a szurkoló persze „másik kávéház”, tőle így is, úgy is elveszik a belépőre félretett aprópénzt).

No már most az a helyzet, hogy Kévés György precíz ember lévén szerette volna a Fradit jó kezekben látni (az esély megvan erre, hiszen a hírek szerint az angol Kevin McCabe befektetőként hozhatja a milliárdjait), építészként néhány hiányosságnak még utána is járt, kiderítette, hogy a tervrajzokon még a metróaluljáróba vezető lépcsősor is a Fradié (amilyen furmányos ez az ország, még azután is adózhatnának a zöld-fehérek), és némiképp mellékesen – sikeres üzletkötés esetén – mint részvényes egyszer szeretné viszontlátni a korábban a közösbe beadott pénzét, főleg hogy megállapodás is született róla.

A pénzügyek felemlegetése pediglen mifelénk mellbevágó téma: csodálkozni sem kell tehát azon, hogy Kévés György „nemszeretem” ember lett az Üllői úton, ahol a fene nagy sértettségben elfeledték, hogy a súlyosan nehéz időkben milyen jól jött az építész adta húszmillió – amelyet most „nagyvonalúan” egy dobozban küldenének vissza.

Tetszenek tudni, lenne olyan ember ezen a kilencvenháromezer négyzetkilométeren, akinek a szeme sem rebbenne, hogy papundekliben kapná vissza pénzét. Kévés György azonban azt mondja, azért az nem járja, hogy dobozban küldjenek neki húszmillió forintot, ő kivárja, hogy européer módon rendezze a Fradi az ügyeit. S most mondhatja bárki, hogy az építész ellenség, idealista, őrült, felelőtlen – én azt mondom, éppen ettől hiteles.