Egy világpolgár Isztambulban

Úgy tartják, jól végzett munka után édes a pihenés. Jól telt a hétfői szabadnapja?Úgy tartják, jól végzett munka után édes a pihenés. Jól telt a hétfői szabadnapja?

Úgy terveztük, az egyik csapattársammal elmegyünk egy kicsit csavarogni a belvárosba, de még nem indultam el sehová. Pihengettem, takarítgattam – mondta Ujhelyi Petra.

Ez a takarítás tipikusan női dolog…

Hát igen. Viszont annyival könnyebb a dolgom, hogy most csak a saját szemetemet kell eltüntetnem, mert ellentétben az eddigiekkel, légióskarrierem során először egyedül lakom. Most kezdem érezni ennek az előnyeit: azt nézek a tévében, amit akarok, amikor melegem van, kinyitom az ablakot, ha fázom, becsukom. Nem szól bele senki.

Nem fura, hogy eddig a csapattársaival kellett megosztani a lakhelyét?

Egyáltalán nem. Izraelben ez a szokás. Ott általában két-három, esetenként négy külföldi is együtt lakik. Spanyolországban pedig egy régi egyetemista csapattársnőmmel, barátnőmmel laktam együtt.

Igazi világjárónak számít, hiszen az Egyesült Államokban járt egyetemre, játszott a WNBA-ben, Izraelben, Spanyolországban, és most Törökországban él. Hol érezte magát a legjobban?

Izraelben, csak ott túl sok volt a buli. Ez talán azért volt így, mert minden csapat Tel-Aviv szűk vonzáskörzetében található, sok a légiós, akik összetartanak. Így egyik nap ebbe az étterembe ültünk be, másnap este egy másikba. Azért is jöttem el onnan, mert éreztem, hogy váltanom kell, ha még komolyan akarom venni a kosárlabdát.

Spanyolországban komolyabban veszik a női kosárlabdát?

Sokkal. Ráadásul nekünk Burgosban kifejezetten jól ment, harmadikok lettünk, sok néző járt a meccseinkre.

Önt pedig megválasztották a spanyol bajnokság legjobb európai légiósának. Miért volt szükség az újabb váltásra? Nem marasztalták?

Marasztaltak. Ám Burgos kis városnak számít a mintegy százhetvenezer lakosával. Rajtunk kívül van még a városban férfi röplabda-, kosárlabda- és futballcsapat is. Ennek a négynek az egyidejű fenntartása nagyon sok pénzbe kerül. A szezon vége felé szűkültek az anyagi lehetőségek.

Isztambulban minden rendben?

Az utóbbi pár hétben már igen. Az elején nem így volt, nem éreztem magam igazán jól. A kocsit például csak egy hónap után kaptuk meg, telefon is csupán egy hónapja van a lakásban, az internetet se régen kötötték be. Pedig szerintem egy külföldi játékosnál, aki nem ismer senkit a városban, ezek szinte létszükségletet jelentenek.

Miért történhetett ez így?

A Galatasaray hatalmas klub, viszont a női kosárlabda-szakosztályba igazán két éve fektetnek komoly pénzt, s a két menedzser, aki velünk foglalkozik, még nem annyira tapasztalt. De egyre inkább belejön.

Gondolom, az anyagiakkal együtt nőnek az elvárások is...

Így van, például bajnoknak kellene lenni a szezon végén.

Azért az nem lesz könnyű, hiszen az Euroligában is negyeddöntős Fenerbahce hibátlanul vezeti a bajnokságot…

Így igaz. Hétfőn játszunk ellenük, remélem, csak addig lesznek veretlenek.

Gondolom emiatt nem tud hazajönni a szombati, pécsi All Star-gálára.

Sajnos nem, pedig szeretnék. Tapodi Péter, Rátgéber László szövetségi kapitány segítője hívott, de a Fener elleni meccs miatt most nem tudok utazni.