Pars Krisztián állítja: a nehezén már túljutott. Egyrészt decemberben pontot tett egy elhúzódó sérülés végére, amely régóta hátráltatta őt, másrészt letudta a kemény téli alapozást, amely ha kellemes nem is, de hasznos volt számára. Bizonyítja ezt, hogy a szombathelyi atléta néhány héttel ezelőtt a budapesti téli dobóbajnokságon már 76 méter felett (76.38) teljesített.
„Decemberben műtötték meg a letapadt bicepszemet, két hét kihagyás után már elkezdtem a láberősítő munkát, majd jó két héttel később a vállam erősítését is – emlékszik vissza a 2007-es év végére Pars. – Nem volt kellemes állapot, ahogyan az első teljes értékű edzésem sem, de most már azt mondhatom, tökéletesen rendbe jöttem. Képes vagyok a karomat kinyújtani a dobáskor, és az első versenyem, a téli dobó országos bajnokság is azt mutatja, jó úton haladok. Csak néhány centivel maradtam el attól az eredménytől, amelyet a tavalyi téli országos bajnokságon elértem.”
Pars eredménye azért is biztató, mert a bajnokságot orkán erejű szélben rendezték meg, szerinte az is bravúr volt tőle, hogy egyáltalán a dobókörben maradt. A hét végi spliti versenyen remélhetőleg semmi sem húzza keresztül a magyar dobó számításait, aki elsősorban felmérőnek szánja az Európa-kupát.
„A fedett szezonban az Európa-kupa afféle kárpótlás a dobók számára, igazából nagy jelentősége nincs – mondta Pars. – Igaz, ettől függetlenül nagyon rangos a mezőny, öt olyan kalapácsvető is dobókörbe lép, akinek nyolcvan méter feletti az egyéni csúcsa. A fehéroroszok háromszoros világbajnoka, Ivan Tyihon nem lesz ott Splitben, ám a második vonaluk számára ez igen jó kiugrási lehetőség, így azon sem lepődnék meg, ha rögtön nyolcvan méter feletti eredménnyel kezdődne ez az esztendő.”
Pars Krisztián nem hiszi, hogy ilyen nagy dobással tudna nyitni. Ennek ellenére dobogóra szeretne állni a dalmát városban, amihez szerinte elegendő lehet egy 78 méter feletti dobás.
„Mivel most zárjuk a téli alapozó időszakot, amelynek elsősorban az volt a célja, hogy az erőnléti munkával jól elfáraszszuk magunkat, nem hiszem, hogy nyolcvan méter fölé kerülök Splitben – folytatta a dobó. – Az elkövetkező másfél-két hónapban a gyorsaságot, a robbanékonyságot fejlesztjük, májusban pedig Hallében elkezdem az idei versenysorozatot is. Úgy érzem, ott már illene nyolcvan méter környékén dobnom, ami jó alapot adna az olimpiai évemnek. Hogy Pekingről miként gondolkozom? Messze van még, de abban már most biztos vagyok, hogy hatalmas verseny vár rám az olimpián. A tavalyi világbajnokságon heten dobtak nyolcvan méter felett, igaz, Ivan Tyihont ezúttal sem tudta senki megközelíteni. Ő nemcsak technikában, összpontosításban is verhetetlen. Engem megnyugtat, hogy túl vagyok a műtéten, és végre fájdalom nélkül tudok versenyezni. És ez a változás nem csak néhány centiben mutatkozhat meg.”