Cél nélkül a posvány jönne

Egy támadást kellett volna ki bírnia a Kaposvárnak...

A stadionban már mindenki az óráját leste, a szurkolók felállva várták a lefújás pillanatát, Prukner László vezetőedző a kispad mellett rekedtes hangon, torka szakadtából még beüvöltött a játékosainak, ám a 93. percben jött a Loki, és az utolsó erejéből csak bepasszírozott egy gólt a Kaposvár kapujába.

Ne szépítsük: a Rákóczi nem tud túllépni a saját árnyékán.

Hiába játszottak hetven percen keresztül remekül a vasárnapi bajnokin a zöld-fehérek, hiába tűnt úgy a mérkőzés egyes periódusaiban (mondjuk, amikor tíz emberre olvadt a Loki...), hogy a Debrecennek esélye sincs a pontszerzésre, a Kaposvár végül csak nem bírta ki.

De hogy mi az oka annak, hogy a Rákóczi valóban képtelen túllépni a saját árnyékán, arra egyelőre Prukner László sem találja a választ.

„Nem tudom megfejteni, mitől lehet ez – mondta egy nappal a találkozót követően a 48 éves szakember. – Sokat gondolkodtam én is az utóbbi időben, hiszen Diósgyőrben is jól játszottunk, vezettünk, végül mégis kikaptunk, és most a Debrecen ellen is az utolsó percben kaptunk gólt. Talán nem nehezedik akkora teher a játékosokra, mint korábban: hogy ha nem figyelünk oda a mérkőzés minden egyes percében, akkor könnyen a kiesés szélére sodródhatunk. Az idén feltehetnénk a koronát a teljesítményünkre, de nem sikerül.”

Mármint a Soproni Ligában nem, hiszen a Magyar Kupában még a csúcsra érhet a Kaposvár.

A csapat kedden, azaz mintegy negyvennyolc órával a vasárnapi bajnoki után már a Bozsik Stadionban lép pályára, éppen ezért Prukner László talán megtehette volna, hogy a Debrecen ellen visszafogott teljesítményre kéri játékosait, esetleg néhány kulcsjátékosát a lelátóra ülteti.

„Mit kellett volna mondanom a játékosoknak? – értetlenkedett Prukner László. – Gyerekek, elég ha félgőzzel futballoztok, vagy meg ne lássam, hogy valaki a keddi kupameccs előtt kifutja magát? Na nem. Ezek után egyetlen játékosom elé sem tudnék odaállni. Az igaz, hogy két-három kulcsembert pihentethettem volna, ebben az esetben viszont fennáll annak a veszélye, hogy kapunk egy hármast, és megtépázott önbizalommal vágunk neki a Honvéd elleni meccsnek. Sportemberek vagyunk, a Debrecent is szerettük volna legyőzni, így nem tartalékoltunk a keddi kupameccsre.”

Pedig hatalmas lehetőség előtt áll a Kaposvár.

Az együttes évről évre fejlődik, lépeget felfelé a ranglétrán, a következő lépcsőfok pedig talán a nemzetközi színtér lehetne. Ehhez azonban előbb a Bozsik-stadionban kellene jó eredményt elérnie a Rákóczinak.

„Ha nem lennének céljaink, akkor a csapat szépen lassan a posványba süllyedne – mondta a tréner. – Egy langyos középcsapat nemcsak a szurkolókat nem érdekelné, de bevallom, engem is nehezen hozna lázba. Tisztában vagyunk vele, hogy a Honvédnak is legalább olyan fontos a Magyar Kupa, mint nekünk, de mi is szeretnénk valami nagyot alkotni. A nemzetközi kupa valóban a következő lépcsőfok lehetne. Sőt ez lenne az elmúlt öt év megkoronázása.”