Amikor Nagy Viktor az első mérkőzés előtt kisebb indiánugrással a Vasast szállító busz mellett termett, s azzal a lendülettel orrba, majd fültövön vágott egy-egy tolvaj montenegróit, már tudni lehetett, hogy kemény menetek várnak az angyalföldi fiúkra. Kint, a Kotor uszodájánál mintegy ötven helybéli erős fiú rontott a magyar pólósokra, elhappolták a Vasas kapusának ipodját, összetörték a buszt, majd angolosan távoztak. Budapesten ugyanakkor nagyjából négy, könyvtáros kinézetű, egyfolytában mosolygó drukker képviselte őket. A meccs előtt kisebb-nagyobb angyalföldi szurkolói csoportok kószáltak a Komjádi uszoda környékén, mintegy vadászva a vendéghívekre – bosszúra készülve. Eközben zsúfolásig megtelt a jó öreg Komi, megszámlálhatatlan dob, trombita és mintegy kétezer üvöltő, tapsoló, tomboló piros-kék hívő várta a kezdést.
Várta a könnyed győzelmet s a továbbjutást.
A szép álmokból azonban gyorsan felébredt a Komjádi uszoda közönsége. Sehogyan sem ment a Vasasnak, mintha a Tanú című filmben annyit emlegetett láthatatlan békaemberek húzták volna le, egyre lejjebb Steinmetzéket. Lőttek ők közelről, távolról, emberelőnyből, laza csuklóval, de semmi sem ment be. Csoda-e, ha Nagy Viktor még 4–4-nél megcsókolta a labdát mintegy szuggerálva, hogy egyfolytában nyújtózkodó kezeibe csapódjon!? Talán a Kotor játékosai lepődtek meg legjobban, hogy a magyarok milyen görcsösek, idegesek, és mennyire kapkodnak.
A vízben is a tűzzel játszott a Vasas.
Pedig a szurkolók közül jó néhány már szállást keresett, repülőjegyet vett Barcelonába, a final four színhelyére. Voltak, akik Markovits Lászlót, a Vasas SC elnökét kérdezték, lesz-e charterjárat, de ő azt mondta: várjuk meg a visszavágót. S mennyire igaza lett! A montenegrói gárda csaknem meglepte, s lekörözte a visszafogott, tempótlan Vasast. A végén felállva ugrált, sikított a publikum könyörögve, hogy maradjon az egygólos vendégsiker. A montenegrói vendégjáték során édes-keserű Negró jutott a Vasasnak. De ez már senkit sem érdekelt a lefújás pillanatában. Talán csak azt a néhány riadt vendégdrukkert, akit a rendőröknek kellett kilopnia a hangos, örömittas Komjádiból...