Emanuel Pogatetz portréja

Pogatetz a Sturm Graz neveltje, de nem tudta a profik között felvenni a versenyt a veterán Marco Fodával és Günther Neukirchnerrel, így az FC Kärntenhez távozott. A kiscsapattal Osztrák Kupát nyert, s ekkor figyelt fel rá a Leverkusen, de hősünk 400 ezer eurós vételára ellenére is csak a második csapatig jutott a Bayernél. A gyógyszertáriaknál Diego Placente, Jens Nowotny, Lucio és Boris Zivkovic kiszoríthatatlan maradt számára, így kölcsönben megfordult az FC Aaraunál és a Sturm Graznál is. „Odahaza” válogatott játékossá értett, ám a Leverkusenbe még így sem fért be, így 300 ezer euró fejében a Szpartak Moszkvához került, természetesen kölcsönbe. Oroszhonban is jól mutatkozott be, de nem a legszebben távozott, hiszen Jaroszlav Haritonszkijnak kettős lábtörést okozott, amiért az Orosz Labdarúgó-szövetség egy kedélyes 24 hetes eltiltással mérte meg az osztrákot. 2005 nyarán 2.7 millió euróért a Middlesbrough csapott le rá, s Angliában Franck Queudrue utódjaként a védelem bal oldalán számolt vele Steve McClaren, majd utódja, Gareth Southgate. A bekk harcias, elszánt stílusa miatt hamar kiérdemelte a “Veszett kutya” becenevet, igaz, a Mladen Petriccsel vívott légipárbajt előélete ellenére is csúnyán elveszítette, amit törött orra, állkapcsa és pofacsontja is bizonyít. Egy kis balszerencsével látását is elveszíthette volna, de jól sikerült az orvosi beavatkozás – nem sokkal később egy sérvműtét miatt kellett hosszabb időt kihagynia. „Mannie” időközben kikerült a válogatottból is, miután csúnyán odaszólt Josef Hickersberger kapitánynak és jobbkezének, Andreas Ivanschitznak, s ezt hazájának szövetsége eltiltással honorálta. Ám a Premiershipben olyan megbízhatóan futballozott (2007-ben a borós drukkerek őt választották meg az Év játékosának), hogy a közelgő Eb-re tekintettel 2008 elején megbocsájtottak neki.