Nem értik a kirúgást

Mit szól ahhoz, hogy az uszodában egyáltalán nem megszokott módon tíz év után, két meccsel a szezon zárása előtt a DominoHonvéd szakosztályvezetősége kirúgta Kovács István mesteredzőt?Mit szól ahhoz, hogy az uszodában egyáltalán nem megszokott módon tíz év után, két meccsel a szezon zárása előtt a DominoHonvéd szakosztályvezetősége kirúgta Kovács István mesteredzőt?

FARAGÓ TAMÁS MONTREALI OLIMPIAI BAJNOK:

– Meglepődtem, hogy már az utolsó meccsek előtt bekövetkezett az edzőváltás. Nehezen tudnám elemezni a helyzetet, mert nem látok a kulisszák mögé. Az ilyen történetek hátterében ugyanis általában más van, mint amit kívülről látunk. A mondás szerint minden hazugság előbb-utóbb kiderül, ez az uszodára különösen igaz. Ez esetben persze nem hazugságról van szó, csak arra szeretnék utalni, hogy idővel megismerjük az edzőváltás valódi okát. Kokó egyébként szerencsés csillagzat alatt született tréner, mindig jó játékosanyaggal dolgozhatott, az is igaz viszont, hogy a nagy neveket kezelni is tudni kell. A fociban van példa hasonlóra, ott szokták elküldeni az edzőt regy ossz eredmény után, mint ahogy ez esetben történt – mintha demonstrálni akarták volna, hogy itt szigorú profizmus van.

CSAPÓ GÁBOR MONTREALI OLIMPIAI BAJNOK:

– Szögezzük le: szépen búcsúzni nem lehet. Kovács István minden idők egyik legjobb klubedzője, tényleg sikert sikerre halmozott. Úgy érzem, a vízilabda nem adósa. A leglényegesebb, hogy amit ő adott és kapott, örömmel töltheti el, s nagyjából egyensúlyban van. Az ember életében van ilyen epizód, nyilvánvaló, abban a pillanatban nagyon fáj, de nincs különösebb jelentősége. Velem is előfordult már hasonló, nem gondoltam azonban, hogy világsérelem ért. Edzőként és játékosként is abból lettünk valakik, hogy vízilabdáztunk, amit Magyarországon és a világon is elismernek. Lehet, hogy valaki hibázott, nem hozott megfelelő döntést, de ez nem egyenlő a vízilabdatársadalommal.

GERENDÁS GYÖRGY MONTREALI OLIMPIAI BAJNOK, AZ EGER EDZŐJE:

– Tíz év hosszú idő, ezalatt jól megismerik egymást a felek, legyen szó jó vagy éppen rossz tulajdonságokról. A válságban az erényeknek kell kidomborodniuk, és szépen kell elbúcsúzni. Nem így… Arról nem beszélve, hogy a sportban előfordul peches időszak, amikor az egygólos mérkőzéseket az ellenfél nyeri meg. Úgy vélem, a bizalmat ez nem ingathatja meg ennyi idő után. Lehet, sőt biztos, hogy a fociban ez a bevett módi, de az uszodában én nem emlékszem hasonlóra. Kilenc-tíz nap van hátra a szezonból, ezt követően kulturáltan elválhattak volna a felek útjai. Megértem Kokó elkeseredését.

FÖLDI LÁSZLÓ, A VASAS BAJNOKCSAPATÁNAK EDZŐJE:

– Nagyon meglepett Kokó menesztése. Meglepett, mert a remek időszak, mint amilyet a Domino maga mögött tudhat, minden más csapatnak a dicsőségére válna, enyhén szólva nem elegáns így lezárni. Kovács István rengeteget tett az együttes sikeréért, nyugodtan mondhatom, méltatlan befejezése ez a kapcsolatnak. Úgy érzem, a szakosztály vezetősége a szponzornak akarta jelezni: megvan, aki hibázott, aki miatt ebben az idényben semmit sem nyer a csapat. Az edző lett a bűnbak. Még egyszer mondom: nem tartom elegánsnak ezt a lépést.

WIESNER TAMÁS, A FERENCVÁROS SZAKOSZTÁLY-VEZETŐJE:

– Csütörtök este éppen otthon ültem, amikor Amerikából hívott fel egy barátom a hírrel. Pedig délután még beszéltem is dominós játékosokkal, az edzőváltás szóba sem került. Nagyon sajnáltam, ami vele történt, tíz év után nem lehet így elbánni egy emberrel. Bajnok és kupagyőztes edzőről van szó, az a két hét, amely még hátravan a bajnokságból, már nem számított volna, nem lehet valakivel így kiszúrni. Emlékszem, amikor Székely Csucsut kirúgták az Újpestből, mindenki mellé állt, úgy érzem, most minden Kovács István mellett szól. Két hét múlva vége a szezonnak, kezet fognak, elválnak. Ennek semmi köze sem lehetne a bronzmeccshez és a pletykákhoz, hogy Szegedre megy. Kokó becsületes ember, egy rossz szót sem lehet rá mondani, sikeres is, nagyon csúnya, ami vele történt. Nem tudom, ki vagy kik döntöttek így, de szégyellhetik magukat!