Dupla aranyesély

BORSIK RICHÁRDBORSIK RICHÁRD
Vágólapra másolva!
2008.05.03. 01:19
Címkék
Különleges sportágként született, és az is maradt. Aki egyszer köszönő viszonyba került vele, egy életen át büszke rá, még akkor is, ha nem nyert világversenyeket, amint azt a magyarok több mint fél évszázada előszeretettel művelik. A pekingi öttusaverseny főszereplői közül néhányan éppen ebben a pillanatban is itt edzenek Magyarországon.

„Kell valami igazán nemes sportág, amely a sportemberi létet összefoglalja, …ez csak valami összetett szám lehet…” – töprengett az 1890-es évekderekán egy francia nemesember. A céltudatosan álmodozó úr Pierre de Coubertin báró, az újkori olimpiák atyja volt. A gondolatot ötletek, tervek, viták követték, hosszú évek vajúdása után megszületett a XX. század romantikus sportja, az öttusa.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság kebeléből származó sportágnak 1925-ig maga Coubertin volt az első embere. Aki később a modern pentatlon védőszentjévé vált, hiszen a század végére a showbizniszbe oltott sportágak között a könnyen fogyaszthatónak nem nevezhető öttusa olimpiai léte – modernizálása ellenére is –veszélybe került.

A változtatások, az egyre látványosabb, nézettebb világversenyek, a klasszikus ötnapos forma egynapos őrületbe kergetése, a drámai hendikepes futás azonban a felszínen tartotta az öttusát – meg aztán melyik NOB-közgyűlés venné valaha is a bátorságot, hogy Pierre de Coubertin olimpia utáni második eszményét kiszórja az ötkarikás programból?

A magyar vonatkozások? Nézzenek alaposan körül az oldalon.

A jobb felső sarokban látható számokkal kevés sportág büszkélkedhet. Ráadásul öttusában egy olimpián sohasem osztottak két aranynál többet (1992-ben hirdettek utoljára csapatbajnokot, a hölgyek pedig 2000-ben versenyeztek először).

A sportág históriája dicső fejezeteket köszönhet honfitársainknak. S itt nemcsak a megannyi sikerről van szó, hanem a szabályok módosításában vállalt szerepről, az iránymutató hazai versenyrendezésekről, a „fél világot” edző magyar szakemberekről.

S persze a sok-sok világbajnokról, valamint az egy tucat, hála istennek köztünk lévő olimpiai bajnokról.

Köztük a háromszoros aranyérmesről, az öttusázás megtestesítőjéről, Balczó Andrásról. Akivel az egyéni ezüstöt és csapatelsőséget hozó 1968-as olimpián együtt sírt és örült az ország, akivel az 1969es budapesti világbajnokságon ezrek futottak. Akinek 1972es győzelmekor a müncheni Olimpiai Stadionban a recsegős hangorkánnal és Vitray Tamás távoli hangjával kísért utolsó köre sok-sok televízió előtt ülő szurkolónak lett életre szóló emléke.

A múlt nagyjai közé csak az udvariasság miatt kerültek külföldiek is, kiszorítva a Balczó mellett az Aranycsapat másik két tagját, Tokió egyéni bajnokát, Török Ferencet, valamint Móna Istvánt.

Németh Ferenc 1960-ban egyéniben és csapatban is győzött Rómában. Martinek János Szöulban nyert, két egyéni világbajnok, Fábián László (az 1989-es budapesti vb győztese) és Mizsér Attila (1985-ben az egyik szöges cipőjét a futópályán hagyva lett első a melbournei-i vb-n) társaként csapatban is aranyérmes lett.

A jelenkor magyar öttusahősei közül pedig még nem jelölték ki a két-két résztvevőt, de hogy esélyesek lesznek, az biztos.

Az athéni aranyérmével a nők között történelmet író Vörös Zsuzsanna eredményeivel túlszárnyalja az aktív férfiversenyzőket is, és persze Pekingben is ő lesz az egyik esélyes. A hölgyek közül nemcsak kiegyensúlyozott teljesítményével, de nyugodtságával és koncentrációjával is kiemelkedik.

Férfi indulóink kiléte még talány, de meglepetés lenne, ha Pe kingben nem Balogh Gábor és Horváth Viktor indulna. Jó formában vannak, tudják, hogyan kell világversenyt nyerni, nagyon könnyen előfordulhat, hogy mindkettőjük ott lesz az éremért, köztük a legfényesebbért csatázók között…

Balogh Gábor Sydneyben győzni akart – második lett. Fanatikus felkészülése alapján nem lehet kétséges, hogy Pekingben mire készül. A legutóbbi nagy tette a budakalászi egyéni Eb-arany volt 2006-ban, amelyet eksztázisban ért el. Az idei Balogh viszont szívósan, konokul edz és versenyez, példa rá a vírusos betegség után nem sokkal szerzett első hely a madridi Világkupa-versenyen. Csúcsformába hozás az ő szintjén? Már nincs szükség rá…

Horváth Viktor 2006-ban saját megfogalmazása szerint addigi legjobb évét zárta, Vkgyőzelemmel és vb-ezüsttel. 2007-es teljesítményére pedig nem nagyon lehet szavakat találni. Persze az egyéni világ- és Európa-bajnoki győzelem módfelett beszédes tud lenni... Idén a Balogh által megnyert madridi viadal döntőjébe be sem került, a rá következő párizsi nemzetközi versenyen viszont győzött.

Ha Pekingben a szokásos, rendíthetetlen ötszámos klasszisát hozza, kevés ellenfele lesz.

Az egyik Balogh Gábor lehet, a másikról pedig inkább ne beszéljünk – négy lába van, s néha megbotlik…

Külföldi vetélytársak? A mezőnyben lesznek olimpiai és világbajnokok. Azonban az olimpia az olimpia, s öttusában robbantak már ki jó ütemben ötkarikás bajnokok a középszerűségből. De ha a magyarok ki tudják magukból hozni azt, amit valójában tudnak, akkor tényleg nem nagyon lesz kitől félniük.

Legfrissebb hírek

George Pataki: Bízom benne, hogy a magyarok kijutnak a jövő évi vb-re

Minden más foci
13 perce

Norris volt a leggyorsabb; Cunoda parádésan mutatkozott be a Red Bull színeiben a szuzukai nyitányon

F1
1 órája

Pénteki sportműsor: pályán a Bayern München; kézi NB I

Minden más foci
7 órája

A Paks és a Fradi elkerülte egymást az MK elődöntőjében; Nem a veretlen alapszakasz, a bajnoki cím a legfontosabb cél a Falcónál

E-újság
7 órája

Zordabb idők – Csinta Samu publicisztikája

Minden más foci
7 órája

Félig teli kupa – Deák Zsigmond jegyzete

Labdarúgó NB I
7 órája

Enzo Fernández gólja döntött, a Chelsea legyőzte a Tottenhamet

Angol labdarúgás
8 órája

Minden idők egyik legjobbja távozott el – Thury Gábor nekrológja Sterbinszky Amáliáról

Kézilabda
8 órája
Ezek is érdekelhetik