Ismerősök Európa négy sarkából: rajtol a kiszámíthatatlan kvartett

Ismét felszedte a horgonyt Rehhagel „kalózhajója”

Négy éve maguk a görögök is hitetlenkedéssel vegyes döbbenettel ünnepelték válogatottjuk teljesen váratlan Európa-bajnoki címét, de a sikertelen világbajnoki selejtezők hamar lehűtötték az eufóriát.

Otto Rehhagel szövetségi kapitány levonta a konzekvenciákat: kitett a csapatból jó néhány, a csúcson már túl levő Eb-hőst, és új játékosokat épített be – persze a hellén gárda gerincét így is a 2004-es aranyérmesek alkotják.

Az idei kontinenstornára már könnyedén jutott ki a görög válogatott (többek közt a magyar csapaton keresztül), és bár esélyesnek senki nem tartja őket, mindenki jól emlékszik a négy évvel ezelőtti remek görög szériára.

A kőkemény és fizikálisan rendkívül erős görög csapat Achilles-sarka négy éve a támadójáték volt, most Rehhagelnek jóval nagyobb itt a merítési lehetősége. A Bundesligában remeklő Gekasz, Szamarasz és Amanatidisz is bármikor be tud ugrani a klubcsapataiban helyét nem találó, de a válogatottban rendre eredményes Hariszteasz mellé.

„Négy éve mi voltunk a meglepetéscsapat, most senki nem számít ránk. Mindenkit biztosíthatok: nem adjuk könnyen a kupát, be akarjuk bizonyítani, hogy méltó védői vagyunk” – nyilatkozta Angelosz Hariszteasz.

A fogadóirodáknál nem így gondolják: a görög győzelmet 100 az 1-hez adják.

Ki tudja? Lehet, ismét nagy pénzt fizetnek…

Szépen ünnepelnék a jubileumokat

2008-ban kerek évfordulója van a svéd labdarúgás két legnagyobb sikerének, az 1948-as olimpiai arany- és az 1958-as vb-ezüstéremnek. A feladat adott: a háromkoronások szeretnének minimum továbblépni a csoportból (ez általában sikerül is nekik), de akár a legjobbak „ügyeibe” is beleszólnának.

A csapathoz sikeresen visszacsalogatta Lars Lagerbäck kapitány a veterán – nem mellesleg a Helsingborgban is zseniális – Henrik Larssont, aki fontos szerepet kaphat a csapat legnagyobb csillaga, Zlatan Ibrahimovic mellett.

A svédek legnagyobb keserűsége, hogy „Ibra” saját bevallása szerint is pocsék erőállapotban van sérülése után, bár az Intert még így is szó szerint a bajnoki aranyig lőtte.

Lagerbäck válogatottja rutinos, jól összerakott és végtelenül megbízható gárda. Hogy mire lehet képes, azt még maguk a szakemberek sem igazán tudják…

„Bizonytalan minden, de nagy a várakozás. Mindenképpen tovább kell lépni a csoportból, Zlatan és Henke két olyan klasszis, akik sokáig juttathatnak el minket” – mondta a csapattal Eb- és vb-bronzérmet nyerő Kennet Andersson.

Akik papíron mindig királyok

Az már közhely, hogy a világfutball legnagyobb alulteljesítője hagyományosan a spanyol válogatott. Klasszisok tömkelege alkotja minden nagy tornán a keretet, aztán egyszerűen elfelejtenek alkotni, ráadásul a szerencsével sincsenek jó viszonyban.

A „vörös fúriák” utoljára 1984-ben szerepeltek tudásukhoz méltóan nagy tornán – igaz, Platini túl sok volt nekik a döntőben –, de a reménykedés a szokott, magas szinten van az országban. A gárda egyik ikonja, a Luis Aragonés által mellőzött Raúl nélkül, de még így is rettenetesen erős kerettel készülhet. Ráadásul olyan játékosokkal, akik már állhattak világverseny dobogóján – igaz, nem a „nagyok” között.

A csapattagok nagy része tarolt az utánpótlás-világversenyeken, összesen három korosztályos világ- és kilenc Európa-bajnoki aranyérmes van a „vörös fúriák” között. Nyerni tehát tudnak, és most, felnőttként is bizonyíthatják ezt.

Több szakértő – José Mourinho és Gary Lineker is – azt mondja, 2008 a spanyolok éve lehet.

„Sose volt ennyire erős a keretük. Remek játékosok ülnek a kispadon is, ez egy ilyen kimerítő tornán döntő lehet. Villámgyorsak, gólratörőek, Torres és Villa párosa kitűnő. Mindig azt mondják róluk, hogy nem bírják a nagy tornákat. Most úgy érzem, minden másképp alakulhat” – nyilatkozta az UEFA honlapjának Lineker.

A végső szót már maga a csapat mondhatja ki, a zöld gyepen.



Hiddink ismét nagy dobásra készül

A nemzetközi közvélemény egyetért abban, hogy az Európa-bajnokság igazi meglepetéscsapata Oroszország lehet. Az a csapat, melynek jogelődje, a Szovjetunió nyerte az első, 1960-as Európa-bajnokságot. A meglepetés lehetőségét támasztja alá a Zenit UEFA-kupa-győzelme, illetve az a tény, hogy az oroszok az angolokat megelőzve jutottak tovább csoportjukból.

Garanciát jelenthet viszont a sikerre Guus Hiddink szövetségi kapitány, aki rendre túlteljesíti a rábízott válogatott célkitűzését. 2002-ben a világbajnokságon a csoportból való továbbjutást megcélzó dél-koreaiakat a legjobb négy közé vezette a holland szakember, míg 2006-ban a vb-re vágyó Ausztrálokat a nyolcaddöntőig vitte.

Ami viszont rontja az oroszok esélyeit, az a hiányzók listája. Hiddink nem vitte el az Európa-bajnokságra a selejtezők során öt találattal házi gólkirály Alekszandr Kerzsakovot, mondván, magatartásával rontaná a csapat morálját.

Az UEFA-kupa 2007-2008-as kiírásának gólkirálya, Pavel Pogrebnjak térdsérülés miatt egyáltalán nem szerepelhet a tornán, míg az ugyancsak a Zenitet erősítő Andrej Arsavin az első két mérkőzésen eltiltás miatt nem léphet pályára, a szintén szentpétervári Igor Gyenyiszov pedig nem kért az Eb-részvételből.

Persze van még tűzerő így is bőven: az elmúlt szezon orosz társgólkirályai, a parádés formában játszó Pavljucsenko és Adamov is a keretben vannak. A közönség szimpátiája biztosított, ha a csapat a Zenittől is látott villámgyors, látványos focit játssza – méghozzá Hiddink ezt ígéri.

„Szórakoztatni jöttünk az Európa-bajnokságra, azért, hogy a futballt szerető emberek évek múltán is emlékezzenek csapatunkra” – nyilatkozta a holland mester.

A független Oroszországnak még nem volt nagy dobása világversenyen. Több mint másfél évtizedes böjt után most ez is elérkezhet.