Nem változik a recept: támadnak továbbra is

Azt mondja Tomiszlav Szivics, nem tart az első osztálytól, mert futballistái egytől egyig átvették az ő fanatikus győzni akarását. A NB II Keleti csoportját megnyerő, története első élvonalbeli idényére készülő Kecskemét edzője elsősorban mentalitásbeli változást követelt meg labdarúgóitól, amikor 2007 őszén átvette az együttest. S noha Magyarországon élő barátai óvták az itteni fociközegtől, a KTE-nél sem szakadt meg kivételesen sikeres edzői pályafutása: a szakember a Feröer-szigeteken harmincöt év után nyert bajnokságot a B36 csapatával, míg most az aprópénzből gazdálkodó s többnyire tapasztalatlan játékosokból álló Kecskeméttel jutott fel az NB I-be. Ezenkívül többek között olyan labdarúgó köszönhet neki eredményes karriert, mint a napokban a Hollandiában rekordösszegnek számító, több mint 16 millió euróért az Ajaxhoz szerződő Miralem Szulejmani.

„Nem kell titkokat keresni: a futballban a mentalitás a döntő tényező – vallja Tomiszlav Szivics. – Nyerő típus vagyok, legyen az edzés, játék vagy tétmeccs, mindig csak a győzelem motivál. Eleinte furcsállták a futballisták, hogy akkor is magabiztosan beszélek, amikor erősebb ellenféllel szembe készülünk, de idővel rájöttek, ha hisznek magukban, eredményesek lesznek. Ennek meg is lett az eredménye: ahogy jöttek a győzelmek, úgy került pénz a labdarúgók zsebébe. Én sohasem beszélek mellé, nem hazudozom a labdarúgóknak, még a negatívumokat is elmondom mindenki füle hallatára, a problémákat ugyanis közösen kell megoldanunk. Néhányan kellemetlenül érezték magukat, amikor az öltözőben megbeszéltük, hogy mi a rossz, de később rájöttek, ez így tisztességes. Nálam mindenki egyenlő. A futballpályán a munka az első, tudni kell, ki vezeti a társaságot, a szabadidőben viszont más a helyzet. Kecskeméten is közvetlen a viszonyom mindenkivel, kávézgatok, csevegek, ha úgy adódik, de a futball szent ügy.”

Vitathatatlan, hogy a pozitív hozzáállás gyümölcsöző volt a másodosztályban, de kérdés, mire lesz képes a Kecskemét az ősztől, hiszen az NB I-ben nyilván a vereségek, a pontvesztések is legalább annyira gyakoriak lesznek, mint amennyire a győzelmi sorozatok voltak az előző évadban.

„Fontos lesz a pszichológia, hiszen más jellegű hatások érik majd a futballistákat, mint eddig – folytatta az edző. – De nem aggódom, mert az edzésmunkát már az élvonalra készülve alakítottuk ki az előző idényben, ezért például a csapathoz szerződőknek időbe telik, mire felveszik a nálunk megszokott ritmust. A Váctól érkező Rusvay Gergely gólérzékeny, de az erőállapotán van mit javítani. És azt sem szabad elfeledni, hogy a Magyar Kupában volt lehetőségünk felmérni, hol tartunk: a DVSC ellen négy kettőre elveszített meccs arról árulkodott, hogy partiban vagyunk a legjobbakkal. Akkor különösebb taktikai utasítások nélkül küldtem pályára a fiúkat, hadd játsszanak kedvükre, élvezzék a találkozót. Az ősztől már begyakorolt taktikai elemekkel rukkolunk ki, s a keretet is több poszton, főleg a szerb élvonalban edződő labdarúgókkal erősítjük meg, de a mentalitás nem változik: senki ellen sem állunk be védekezni, megyünk előre becsülettel, és rendre győzelemre játszunk.”