Az éremre hajtó Bodrogi csak a szmogra nem tud felkészülni

Június utolsó hete különleges volt Bodrogi László számára: hazalátogatott az országos bajnokságra. S ha már erre járt, meg is szerezte az időfutam bajnoki címét, majd – amolyan jött, látott, győzött alapon – másnap visszautazott Franciaországba, hogy választott hazájában folytassa az olimpiai felkészülést.

Az ob pályáján, a Mezőkövesd és Andornaktálya közötti útvonalon szinte alig volt sík rész, folyamatosan le és fel kellett tempózni, ami azt eredményezte, hogy Bodrogi negyven és hetven kilométer/óra közötti sebességgel száguldott. Természetesen badarság lenne az országos bajnokság és az olimpia pályája közé egyenlőségjelet tenni, azonban tény, a gyakori emelkedők, illetve lejtők révén akad köztük némi hasonlóság.

A tavaly világbajnoki ezüstérmet szerző magyar kerekes a tavasszal már járt Pekingben, ahol nagyjából felmérhette, mire számíthat az augusztusi játékokon. Akkor – kerékpár híján – autóval tekintette meg az útvonalat.

„Az időfutamverseny pályájának van egy tíz-tizenkét kilométeres szakasza, amelyen négyszáznegyven méter szintkülönbséggel kell megküzdeni – kezdte Bodrogi a útvonal-bemutatót. – Ez nem egyenletes emelkedő, hanem szakaszosan vannak rövidebb, nagyjából tízszázalékos meredekek. Emiatt a tempó sem lesz egyenletes, folyamatos ritmusváltásokra lesz szükség. Kell tartalékolni az út végére, de felfelé is folyamatosan jó tempót, a maximumot kell hajtani. A lefelé vezető részt nem tudtam bejárni, mert épp aszfaltozták, de mivel az háromsávos autópálya, ott nem lesz gond. Ránézésre elég nehéznek tűnik, aztán majd kiderül, milyen valójában.”

Bodrogi László úgy tervezte, hogy Tour de France-szerepléssel készül az olimpiára, teljes erőből végighajtotta volna a Francia körversenyt, hogy mindennap nagy terhelésben részesülhessen. Csapata, a vb-ezüstérmest a jelek szerint nem igazán becsülő Crédit Agricole azonban úgy gondolta, az olimpia miatt a magyar kerekes nem tudott volna a Tourra koncentrálni, így emiatt, valamint holmi taktikai okokra hivatkozva kitúrták a kilenctagú keretből.

Ez jelentősen visszavetheti Bodrogit, mivel bármennyire is eltökélt, bármennyire is keményen edz, a háromheti versenyzést nehéz lesz pótolnia. Ráadásul az időbeosztás is kedvezőnek tűnt. Tavaly a második hét végén adta fel a Vuelta a Espanát, majd rá két hétre második lett a világbajnokságon, míg most a Tour utolsó szakasza és az időfutamverseny között telt volna el az a bizonyos két hét…

„Vasárnap egynapos versenyen álltam rajthoz, utána pedig egyedül készülök – tudtuk meg Bodrogitól a hátralevő időszak programját. – Nagyon sok edzésre lesz szükségem, napi négy-hat órát fogok tekerni, ráadásul olyan tempót kell majd diktálnom magamnak, mintha a Tour de France-on versenyeznék. A gyakorlások végén motor mögött is tekerek, várhatóan feleségem édesapja segít majd. Ez azért fontos, hogy még tovább gyorsítsam magam.”

A magyar versenyző tökéletesen és minden részletre kiterjedően megtervezte felkészülését. Edzésmunkájába a csapat nem szól bele, érett, rutinos versenyzőnek tartják – ennek ugyan ellentmond a Tourról való mellőzés, de ezt inkább ne firtassuk…

A kerékpáros felkészült az időeltolódásra is, bár szerinte ez nem okozhat gondot. Annyi a feladata, hogy a repülőgépbe beszálláskor megnézze, hány óra van Pekingben, és az utat már annak megfelelően töltse, alvással vagy éppen ébrenléttel. Ennél talán nagyobb gondot okozhat a pekingi szmog.

„Olyan lesz, mintha egy Ikarus busz mögött tekernék, de erre azért nem lehet készülni, ráadásul a körülmények mindenkinek egyformák lesznek” – jegyezte meg.

A minél jobb eredmény elérése érdekében tanult athéni hibájából, ezúttal nem hajtja végig az időfutamot három nappal megelőző mezőnyversenyt, hanem csak elindul, és majd valamikor útközben feladja. A pályát ugyan egyelőre még csak autóval járta be, de a nagy nap előtt lesz lehetősége edzeni is rajta.

„Két edzésnap is lesz a versenyt megelőzően – mondta Bodrogi. – Ekkor próbálgatom majd az áttételeket, megnézem az emelkedőket, illetve az út állapotát, hogy milyen íveken lehet kanyarodni. Azt egyelőre nem lehet megmondani, milyen átlagot kell hajtani.”

A legnagyobb ellenfél várhatóan a svájci Fabian Cancellara lesz, aki megnyerte az előző két világbajnokságot. Érdekesség, hogy anno a Mapeinél Bodrogival együtt kezdett versenyezni, de azóta a CSC Saxo Bank menője az egynaposokon is remekel, míg a magyar megmaradt „csak” időfutammenőnek.

„Őt talán jobban menedzselték, mint engem, jobban fejlődött, de ez nem jelenti azt, hogy ne tudnék úgy teljesíteni, mint ő – mondta Cancellaráról, majd rátért a másik nagy riválisra. – A tavaly bronzérmes holland Stef Clementnek talán még jobban fekszik majd a pálya, mint nekünk, mivel ő jobban tud hegyre menni.”

Bodroginak minden szaván érezni, mennyire eltökélt, mennyire szeretne jó eredményt elérni. Ha ez az akaraterő megfelelő fizikai és mentális állapottal párosul, akkor…

„Athén óta tapasztaltabb lettem, az erőállapotom is fejlődött – vont párhuzamot a magyar kerekes. – A dobogóra kerülést elvárom magamtól, de valójában szeretném megnyerni az olimpiát.”