Keserves idény előtt

Csalódott?Csalódott?

Természetesen. Rossz érzéssel tölt el, hogy kiestünk, főleg annak tükrében, hogy ez nem volt benne a csapatban, hiszen a télen még a nyolcadik-kilencedik helyen fordultunk.

Miért omlott össze az együttes?

A keret erőssége alapján a középmezőnyben lett volna a helyünk, de az idő előrehaladtával kicsit szétestünk. Az edző nem tudott fegyelmet tartani, ami a meccseken is visszaköszönt, mégsem kérte számon rajta senki. Túlságosan offenzív felfogásban játszottunk, kitámadtunk, de nem tudtunk betalálni, míg a védekezésnél nem zárkóztunk vissza rendesen, így fordulhatott elő, hogy az utolsó fordulókban háromnégy gólokat kaptunk. Egyszerűen nem voltunk együtt. Bár a befejező két játéknapon még volt esélyünk a bennmaradásra, addigra sokan elveszítették a hitüket.

Az ön számára melyik volt az elmúlt idény legjobb és legrosszabb pillanata?

A legrosszabb egyértelműen az, amikor biztossá vált a kiesésünk. A legjobb talán a bajnok Lyon elleni mérkőzés volt, szerintem akkor játszottam a legjobban. Igaz, emberhátrányban futballoztunk, és a végén két pontrúgásból is gólt kaptunk, így kettő egyre veszítettünk.

Korábban azt nyilatkozta, önnek jobban tetszik a francia bajnokság, mert úgy érzi, ott játsszák a futballt. Megérte váltani?

Nincs meg az a ritmus és végletekig való küzdeni akarás, mint ami a német bajnokságot jellemzi, továbbá a Bundesligában tapasztalható agresszió is hiányzik, bár tény, a bírók nem is engedik ezt. Az viszont tagadhatatlan, hogy fejlődött a játéktudásom, technikailag és taktikailag is sikerült előrébb lépnem. Itt kicsit szabadabbak a labdarúgók, mintha nem tartanák őket annyira kordában, de így talán nincs meg bennük a kellő alázat. Persze ez nem a Lyonhoz vagy a Marseille-hez hasonló nagycsapatokra jellemző, inkább a negyedik-ötödik helytől lefelé kellene jobban fegyelmezni.

A klub mit tervez a következő évadra?

Többen is kölcsönben szerepeltek nálunk, hat játékost eladtunk, az erősítések pedig hiányoznak, így gyengült a keret. Az edzőnk ugyanaz, a tulajdonosnak nagyszabású tervei vannak, de csak három-négy év múlva szeretne nagyobb összeget fektetni a futballba. Így biztosan nehéz dolgunk lesz, hiszen óriási harc várható a feljutásért. Van egy stabil kezdő tizenegyünk, de sérülések és eltiltások esetén nagy bajba kerülhetünk.

Marad a másodosztályban?

Noha még egy évig szerződés köt a Strasbourghoz, amelynek opciója van még egy további esztendőre, igazából váltanék. Nem ismerem a francia második vonalat, s hogy melyek az erősségei, de azért mindenképpen némi visszalépést jelent az élvonalhoz képest. Vannak hírek megkeresésekről, ám semmi konkrétumról nem tudok beszámolni. Természetesen a csapat is szép summát szeretne kapni értem, és nekem sem mindegy, hová igazolok. Persze nem akarok mindenáron elmenni – ilyenkor mérlegelni kell, és azután dönteni.

Voltak olyan információk, hogy klubja adósságot görget maga előtt.

Erről én is hallottam, de mi mindig pontosan megkaptuk a fizetésünket, nem kapcsolták le a világítást meccs közben, és az öltözőben is volt meleg víz. Komolyra fordítva: mi ebből nem érzékeltünk semmit, és a már említett játékoseladásoknak köszönhetően még egy kis pluszbevételre is sikerült szert tenni.

Nem tart attól, hogy a másodosztályban futballozva veszélybe kerülhet a válogatottbeli helye?

Bízom benne, hogy ha maradok, az nem lesz fekete pont Erwin Koeman szövetségi kapitánynál, elvégre több, második vonalban futballozó játékos is ott van a válogatottban. Persze jobb lenne jelentős célokért küzdő első osztályú klub színeiben szerepelni, de az a legfontosabb, hogy rendszeresen lehetőséget kapjak, és akkor szerintem nem lesz gond.