Fotó: Reuters
Fotó: Reuters
„A kínai kormány megfelelő minőségű levegőt ígért az olimpia idejére, és ennek az ígéretnek eleget fogunk tenni” – mondta Tu Sao-csung (Du Shaozhong) a levegő minőségével kapcsolatban tartott hétvégi sajtókonferencián.
A kínai fővárosban 1998 óta kiemelt helyen kezelik a légszennyezést, amelyért elsősorban az autók és a városi építkezések felelősek. Az elmúlt tíz év során a légszennyezettség-index (Air Pollution Index, API) szerint még elfogadható levegőjű - a kínai szabványok szerint a 0-500-as skálán a 100-as érték alatti - napok száma 100-ról 246 napra emelkedett - hangsúlyozta a környezetvédelmi hivatal alelnöke. Hozzátette, hogy az olyan főbb szennyezőanyagok, mint a kéndioxid, szénmonoxid, széndioxid, a kínai szabvány szerinti határértékeken belül vannak.
Pekingben intézkedések sorozatát vezették be a levegő megtisztítására. A külvárosokban több száz rendkívül szennyező üzemet átmenetileg vagy véglegesen bezártak. Kína egyik legnagyobb acélgyárát és számos kokszolót is kiköltöztettek a városból, az építkezéseken pedig az olimpia idejére felfüggesztik a munkát.
„A mérőállomások eredményei azt mutatják, hogy a szigorú környezetvédelmi intézkedések bevezetése óta július 1. és 25. között a levegő minősége 22 napon az API szerinti 100-as határérték alatt volt” – hangsúlyozta Tu Sao-csung. Ennek ellenére péntek óta szürke ködfátyol lepi be Pekinget.
„A jó levegő nem szükségképpen jelent kék eget” – magyarázta Tu, hozzátéve, hogy a levegő minőségét tudományos módszerekkel, nem pedig ránézésre kell megítélni.
Peking éghajlata szubtrópusi monszun, amelyet jelentős mértékben befolyásolnak a szárazföldi hatások. A ködös idő valójában az esős időjárásnak köszönhető, amelytől a levegő páratartalma 70-80 százalékos, estére pedig a 90 százalékot is eléri.
A külföldi újságírók közül azonban sokan továbbra is aggodalmukat fejezik ki a pekingi levegő minőségével kapcsolatban. A Los Angeles Times riportere például a kínai főváros levegőjét barnának és szürkének mondta, állítása szerint csak néhány percet töltött a szabadban, s ettől „fájni kezdett a tüdeje”.
Az távirati iroda hosszabb ideje Pekingben tartózkodó tudósítója nem tapasztalt hasonlót.