Noha a Nemzeti Sport Roberto Carloséihoz hasonlította Gohér Gergő ballábas indításait a Rákóczi elleni bajnokin (DVTK– Kaposvár 1–0), a diósgyőri futballistának Bixente Lizarazu a példaképe, s a francia sztár mozdulatait szeretné elsajátítani és utánozni. Így is, úgy is örömteli, hogy a magyar mezőnyben akad olyan labdarúgó, aki a kötelező védőfeladata mellett bátran vállalkozik hosszú, hatvanméteres keresztlabdákra is, és ezek a felívelések nem vaktában előrevágott próbálkozások, hanem pontos, az akciókat elindító passzok.
Gohér Gergő az előző szezonban a Szolnok színeiben már bizonyította, hogy kitűnő a rúgótechnikája (a Szolnok 2–1-es sikere során szabadrúgásból talált be a Ferencváros kapujába), s talán ezért is várja tőle Vágó Attila vezetőedző a támadások kezdeményezését. Ha várja…
„Nem a taktikánk része, hogy hosszú átadásokkal hozzam játékba a társakat, ez ösztönös mozdulat – mondta a DVTK–Kaposvár meccs legjobbja. – Szeretem keresztlabdákkal támadásba dobni a másik oldalon futballozó csatárokat, talán azért is van meg bennem ez a képesség, mert korábban a szélső vagy a belső középpályás posztján szerepeltem. Ezért olykor kicsit bánt is, hogy nem húzódhatok feljebb az akcióinknál, de a szabadrúgások, szögletek kárpótolnak, mert ahogy Szolnokon, a DVTK-ban is rám bízzák a szabadrúgások elvégzését.”
A diósgyőri drukkereket pedig az kárpótolhatja az előző évad kudarcaiért, hogy bár nagy volt a játékosmozgás a nyáron, és körülbelül nyolcvanmillió forintért igazolt új futballistákat a klubvezetőség, úgy tűnik, maszszív együttes lesz a DVTK.
„Azt beszéltük a meccs után, hogy míg az előző szezonban mindössze kétszer hozta hazai pályán kapott gól nélkül a meccset a csapat, ezúttal stabil volt a védekezésünk, és az ellenfél nem talált a kapunkba – folytatta Gohér Gergő. – Remélem, sokszor lesz még ez így, mert a publikum láthatóan hálás a győzelmekért. Bevallom, ilyen hangulatú találkozón, amikor az egész stadion értünk szorít, még nem játszottam. Ha így folytatjuk, lesz még telt ház is Diósgyőrben.”