Már mindenkit legyőztek

Talán még mindig ez a legkevésbé ismert játék a magyar paralimpikonok által űzöttek közül, mégis ez az egyik legidősebb: gyökerei az ókori időkre nyúlnak vissza. A hagyományos rekreációs sportág bőrlabdáját dobják, rúgják vagy segédeszközként használt csővel gurítják a játékosok a szintén bőrből készült fehér céllabda felé. Amelyhez a többi – kék és a piros – labdát olyan közel kell juttatni, amennyire csak lehet. A nagy koncentrációt igénylő bocsát teremben és sima felszínen játsszák, egyéniben, párosban, valamint csapatban is versenyeznek benne, és 1984ben került fel a paralimpia műsorára az izomkontroll és pontosság játéka. Hazánkban egy évvel később rendezték az első országos viadalt, a Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetsége (MMS) 1994-ben nevezte ki a sportág első itthoni szakágvezetőjét, az első országos bajnokságot pedig egy évre rá, 1995-ben tartották meg, melyen három csapat vett részt.

Az idei pekingi paralimpián egy fog, mármint magyar részről a nemzetközi szinten is elismert Béres Dezső és Gyurkota József párosa – ők ketten képviselték Magyarországot 2004-ben Athénban is, nekik köszönhetően bronzéremmel mutatkozott be hazánk ebben a sportágban a nyári játékokon. Azóta Béres és Gyurkota sikert sikerre halmoz, a magánéletben is jó barát gyulai és miskolci születésű versenyző hozott már aranyat is világversenyről, természetesen együtt: a 2005-ös portugáliai Európa-bajnokságot nyerte meg a nagy páros. Ott azonban értelemszerűen „csak” a mi földrészünk riválisait utasították maguk mögé, viszont a 2006-os brazíliai világbajnokságon már mindegyik nagy riválisuk ott volt azok közül, akikkel Pekingben is meg kell küzdeniük, és legalábbis reménytkeltő, hogy mindössze egyetlen duó előzte meg őket. A Lénárt György irányításával készülő magyar páros tehát folyamatosan fejlődik.

A legfontosabb viadalon való minél eredményesebb szereplés érdekében az idei országos bajnokságot is kihagyta a két paralimpikon, a kettős a pécsi ob idején Balatonfűzfőn edzőtáborozott – apró szépséghiba, hogy nem azon a talajon, mint amely Kínában vár rájuk, mert későn jött a hír, hogy ott gumis jellegű felszínen mérik össze tudásukat a bocsások, míg Fűzfőn parketten gyakoroltak a mieink. Rutinos versenyzőkről lévén szó ez talán nem okoz majd gondot, ráadásul ugye a legtöbb az összpontosításon múlik. Az kifejezetten biztató, hogy a BC4-es kategória legnagyobb vetélytársai, a félig-meddig hazai pályán versenyző hongkongiak, valamint a portugálok és a spanyolok közül mindenkit legyőztek már a paralimpia első három napján egyéniben, aztán párosban induló Béresék.

„Nehéz megfogalmazni, mert mindenki nagyon jó eredményt szeretne elérni, de az ellenfelek is ugyanígy vannak vele – válaszolta a várakozásaira irányuló kötelező kérdésre Béres Dezső, rutinosabbik versenyzőnk, aki épp az indulás napján ünnepli 30. születésnapját. – Egyéniben

mindenképpen tovább akarok jutni a csoportból, tehát a nyolc közé, de ez a sorsolástól is függ, párosban pedig a csoport első két helyezettje között kell végeznünk, hogy elődöntősök legyünk. Három edzőtáborunk volt mostanában kisebb megszakításokkal, a viadalok júliusban be is fejeződtek, utána már csak edzettünk, amit kicsit sajnáltam, mert szeretek versenyezni, és jó lett volna valahol külföldön felmérni, hogy is állunk. Így azt kell mondanom, remélem, jól fel vagyunk készülve, amit tudtunk, az edzőtáborban elvégeztünk, viszonyítási alap híján a paralimpián fog kiderülni, hogy ez mire elég.”