Még túl sok a feszültség

Bizonyos szempontból a Kecske mét eredményein keresztül leszűrhető, mi a különbség a honi első és másodosztály között.

Utóbbi két mérkőzésén Tomiszlav Szivics csapata három-három gólt szerzett idegenben, de ami az Újpest ellen a bajnokságban „látványos” vereséghez (3–4) vezetett, a Jászberénnyel szemben a Magyar Kupában (3–1) továbbjutást ért.

A „háromtalálatos” párbajok közös vonása, hogy a kecskemétiek a Szusza Ferenc Stadionban és a Jászságban számolatlanul szórakozták el a ziccereket: az NB II-es rivális otthonában a támadó szekció dekoncentráltsága is belefért, a Megyeri útiak négy góljukkal ugyanakkor azt igazolták, hogy a kecskeméti védelem legalább olyan gólképes, mint a támadósor.

„Odafigyelés, koncentráció, ezt hiányoltam az említett két mérkőzésen – mondta a kimaradt lehetőségekre utalva Tomiszlav Szivics, a KTE vezetőedzője. – Az sem titok, mi az okuk a hibáknak: játékosaim feszültek. Miért? Mert a bajnoki rajt nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna, kevesebb pontunk van a reméltnél. Sőt: nem is reméltük, terveztük a győzelmeket. A kevesebb sikerélmény miatt futballistáim még nem játszottak igazán szabadon. Ők is tudják, hogy több van bennük annál, mint amit az eddig megszerzett négy pont sugall. Ahhoz, hogy túllépjenek önmagukon, egy-két győzelem kell, a pozitív élménytől minden és mindenki a helyére kerül. Nyilván az is frusztrálja őket, hogy a KTE hazai pályán nyeretlen az élvonalban. Érthető, ez speciel engem is zavar. De már nem sokáig... Tiszteljük az ETO-t, Egervári Sándor csapata harcban lesz a bajnoki címért is, de vasárnap nem szerez pontot. Így érzem. Az újpesti vereségnek is van pozitív hozadéka: három gólt szereztünk idegenben – ezután ebben az osztályban sincs miért aggódnunk, nincs kitől félnünk. Úgy vettem észre, játékosaim is ráeszméltek a múlt heti mérkőzés valódi üzenetére.”

Mindamellett a négy kapott gól is „beszél”.

„Azt mondja, amit eddig is tudtam: a védelemben gondjaink voltak, illetve vannak, és Ivan Lovric kiesésével tovább szaporodtak – folytatta a szakvezető. – Mindenesetre ez sem lehet kifogás. Egyébként is, mikor mutassa meg a társaság, mi rejlik benne, ha nem most – ha nem akkor, amikor a szokásosnál kicsit több problémával kell szembesülnie. A mi erőnk eddig is abban rejlett, hogy a játékosok csapatban gondolkoztak. A hozzáállás nem változott és nem változik – függetlenül attól, hogy nyer vagy veszít az együttes.”