Sajnáltam Torghelle Sanyit! Kikaptunk Stockholmban, és a szövetségi kapitány azt nyilatkozta, hogy ez nem véletlen, hiszen a svédek csatára az olasz Interben keresi a kenyerét, a mi támadónk pedig a német másodosztályban. Ez a mi támadónk történetesen Torghelle Sanyi volt, aki pedig beleadott anyait-apait, küzdött derekasan, harcolt, robotolt, helyzetbe is került, aztán tessék, állítólag az ő posztján ment el a meccs.
Az most mindegy, hogy ez igaz-e – természetesen nem, de már túl vagyunk rajta –, ám azt nem tagadhatjuk, hogy Magyarország csatárválságban szenved. Külföldön a védelmek fohásza sehol sem úgy hangzik, hogy „A magyarok csatáraitól ments meg Uram minket!”, és legfeljebb néhány örök, ám örökre beváltatlan ígéretet tudunk csak felmutatni.
Nincs tehát csatár, majd jön megint Torghelle Sanyi, harcol, tör, zúz, kiad magából mindent, és ha kikapunk, Orth, Deák, Szusza, Hidegkuti, Puskás, Sándor, Albert és Törőcsik országában tovább csócsálhatjuk a kérdést: miért nincsen csatárunk?
Pedig a kérdés nem ez. Az igazi kérdés így hangzik: mink van? Szerintem kegyelmi állapotba kerülne a válogatott, ha már csak egy nyomorult csatár hiányozna a leendő aranycsapathoz.
Most például hirtelen kiderült, kapusunk sincs. Illetve, miután Babos Gábor megsérült, szembesülünk azzal, hogy aki rendszeresen véd, annak a teljesítménye, rosszabb esetben a képessége kevés a válogatott szinthez, akit pedig a sors megáldott elegendő tehetséggel, az hétről hétre a kispadot koptatja igazi profikéknál, tehát nincs játékban, vagy ha mégsem, akkor mondjuk az angol tartalékbajnokságban vár zöldfülűként a nagy lehetőségre.
Az utolsó mentsvárunk dől össze, hiszen öt-tíz éve még arról értekeztünk, a kapusé egyéni sportág, ezért is vetekedhetnek a közegtől függetlenül akár féltucatnyian a válogatottságért, ám mára ez a muníciónk is elfogyott.
Hogy mi ebből a tanulság? Fogalmam sincs. Az, hogy a magyar futball egyetlen posztra sem képes igazi klasszist kitermelni, egyszerű és szomorú tény, nem kiált konklúzió után.
Viszont mindenki ismeri a csapatépítés szakmai törvényeinek első pontját: végy egy jó kapust! Rendben. De honnan?