A leggyorsabb futár

A Formula–1-ben nüanszokon múlik minden. Ezért manapság a csapatok még arra is különleges gondot fordítanak, hogy a világ bármelyik táján is versenyezzenek, a pilóták és a szerelők ételeit, italait a jól bevált forrásból szerzik be, és menjenek akár Kínába, akár Magyarországra, akár Brazíliába, ugyanazokból az alapanyagokból dolgoznak. Ám nem volt mindig így, 1999 áprilisában például az interlagosi futamon szereplő Benetton az egyik legjobb Sao Pauló-i étteremtől kapta a menüt.

Az üzlet vezetője imádta az autóversenyzést, hobbiból menedzselni kezdett néhány tehetséges helyi srácot. Köztük volt a brazil Formula Chevrolet-bajnokság előző idényének ötödik helyezettje, a 18. születésnapja előtt álló Felipe Massa, aki mindenképpen be akart jutni az F1-es futamra a csapatok közé, a paddockba. Mivel minden belépő elkelt, a menedzsere kitalálta, ha az aznapra beosztott kifutófiú helyett Massa magára vállalja a feladatot, egészen a Benetton helyszíni konyhájáig juthat, és ha már ott van, nem kell hazasietnie.

A tésztát és banánokat tartalmazó doboz becipelése után Massa illedelmesen odaállt Felice Guerrini, a Benetton szakácsa elé, bemutatkozott, majd búcsúzóul odabökte:

„Szerintem látjuk még egymást a Formula–1-ben.”

Guerrini már a tésztaadagok szortírozására összpontosított, nem figyelt igazán a kis pösze gyerekre, csak azt mormogta: „Persze, persze…”

Egyenesen szárnyalt, hogy Európába jöhetett

Massa élete első F1-es futamán láthatta, ahogy Mika Häkkinen és Michael Schumacher a mezőny többi tagjára egy kört verve szoros csatát vív – igaz, csak azután, hogy Rubens Barrichello, a mezőny legjobb brazilja, aki az első boxkiállásáig az élen haladt, végül motorhiba miatt feladta a versenyt. A látottak növelték a tinédzser elszántságát, Massa megnyerte a Formula Chevrolet-bajnokságot, és lehetőséget kapott arra, hogy Európába szerződjön. Mivel a dél-amerikai pilóták számára ez a lépés szokta meghozni az áttörést, Massa a fellegekben érezte magát.

A lehetőség a legjobbkor jött, az olasz felmenőktől származó pilóta ősei hazájában, a Formula Renault-széria egyik legjobb csapatának számító Cram Competition autójában kapott lehetőséget, és a Brazíliából hozott lendülettel nemcsak az olasz bajnokságot nyerte meg első kísérletre, hanem az Euroszériát is. Olaszország szakértői térdre hullottak Massa előtt, nem volt olyan lap, amelyben ne jelent volna meg cikk Az új Senna címmel Massáról.

Tesztpilótai állást kapott a Saubertől

Az eredmények és a hírek az F1 berkeiben is figyelmet kaptak, Peter Sauber volt a legtettrekészebb: tesztelésre hívta Massát, és látva a kis brazil gyorsaságát, tesztpilótai szerződést kötött vele, amelyet rövidesen 2002-re szóló versenyzői megállapodással fejelt meg. Sauber megtehette, hogy kivár, hiszen másik téli felfedezettje Kimi Räikkönen volt, és a csapat 2001-es teljesítménye alapján biztos volt benne, hogy nem tarthatja meg pilótáit. Más kérdés, hogy amíg mindenki arra számított, hogy a McLaren pilótanevelő programjában edződő, Brazíliában dobogóra álló Nick Heidfeld kerül a visszavonuló Häkkinen helyére, a McLaren Räikkönent választotta.

Így nem 2002-ben, hanem csak 2007-ben lettek csapattársak Kimivel. Mielőtt mindketten a Ferrarihoz kerültek, a finnek kétszer nyílt esélye a világbajnoki cím megszerzésére a McLarennél, míg Massának eleinte az is gondot okozott, hogy elfogadtassa magát a száguldó cirkuszban.

Afelől ugyanis, hogy villámgyors, senkinek sem volt kétsége, de ennek a gyorsaságnak ára is volt, rengeteg hiba csúszott Massa vezetésébe, és emiatt megkérdőjelezték alkalmasságát. Első hét F1-es futama közül hármat fejezett be az első nyolc között, de a másik négyen vagy kicsúszott, vagy összeütközött valakivel, így autójának meghibásodása miatt fel kellett adnia ezeket a futamokat. Akkoriban tudvalévő volt, hogy a svájci kiscsapat az egyetlen F1-es istálló, amely profitot termel, és nem maradhattak el az olyan poénok, mint hogy Massa miatt a Sauber ezen „erénye” veszélyben forog.

A szezon utolsó két versenyén is önhibájából esett ki Massa, akit egy évig „jegelt” a Sauber. Ám hogy ne vesszen el, arról új menedzsere, Nicolas Todt gondoskodott: beajánlotta apjánál, a Ferrarit vezető Jean Todtnál, és Massa tesztpilóta lett a Scuderiánál. Maranellóban Michael Schumachertől tanulhatta el a fortélyokat, akit 1999-ben megcsodálhatott Interlagosban. Cseppet sem érezte kellemetlennek, hogy tanulnia kell, leste Schumi minden mozdulatát. A hatodik vb-címe felé száguldó németnek tetszett Massa mentalitása, olyan remek kapcsolatot alakított ki vele, amilyet egyetlen korábbi pilótatársával sem tudott, és ez később nagy hasznára vált a brazilnak.

Két idényre visszakerült a Sauberhez, Giancarlo Fisichella és Jacques Villeneuve mellett is kipróbálhatta magát, és nem vallott szégyent. Bár Fisico és Villeneuve eleinte lenéző volt vele szemben, közös évük végére mindkettejükkel kifejezetten jó viszonyba került. Egyrészt Massával nem nehéz jóban lenni, hiszen könnyen barátkozik, másrészt az eredmények őt igazolták. Már nem az a pilóta volt, aki törte-zúzta az autókat, lehiggadt, és tudta, hol a határ.

Megérett arra, hogy a Ferrari pilótája legyen. Schumacher tárt karokkal várta, folytatódott a közös munka, immár igazi csapattársakként. Massának – akinek étrendjéről a Scuderia főszakácsaként immár bizonyos Felice Guerrini gondoskodott – ez az év kellett ahhoz, hogy tökéletes F1-es pilótává váljon. Schumacher önzetlensége rendkívül fontos volt: a német az utolsó szezonjában semmit sem tartott titokban Massa előtt, sőt óriási áldozatot hozott a brazil érdekében. Räikkönen már aláírt a Scuderiához 2007-re, és Schumi kezében volt a döntés: folytatja, és ezzel pihenőpályára állítja Massát, vagy visszavonul, és utat enged a fiatal brazilnak a beteljesülés felé.

Néhány méteren múlt, hogy nem ért célba…

Utóbbit választotta, és Massának eljött élete lehetősége: a Ferrari pilótájaként új társsal – akinek szoknia kell a környezetet – a világbajnoki cím esélyesévé vált. Ám a legrosszabbkor jöttek a műszaki hibák, az idény legfontosabb pillanatában szakadt le a pontversenyben. Elúszott a nagy esély, és 2008-ra nem sok jót jósoltak neki: Räikkönen címvédőként a csapat élére állt, Todt elhagyta a gárdát.

Ám a brazil éppen ebben az évben bizonyította, mekkora tartása van: az első két futam után nulla ponttal állt, de nem adta fel. Fogcsikorgatva küzdött, a többiek hibáit kihasználva felzárkózott, és mindig tudott újat mutatni. A csapat ismét mögéállt, és egy évvel azután, hogy sokan kijelentették róla, sohasem lesz világbajnok, majdnem azzá vált. Néhány száz méteren múlt.

Ám az idén történtekből tanulva már senki sem mondhatja, hogy elszalasztotta utolsó esélyét. Az interlagosi pálya mellett összegyűlő tömeg, amelynek kilenc éve még ő is tagja volt, most egy emberként őt éltette. Óriási erőt ad ez neki, Massa ráadásul csapatára, az F1-ben legendaként tündöklő Ferrarira is számíthat. A kudarc a lelkét is megedzette, kettőzött erővel tér vissza jövőre.

Az oly fontos nüanszok, amelyek ezúttal a legfontosabb pillanatban ellene dolgoztak, jövőre őt segíthetik. Persze jobban szeretné, ha nem lenne szüksége rájuk.