Még hasznos lehet a sérülés

Lehetett volna élete meccse is, mégis rémálom lett az Old Trafford-i fellépésből: Buzsáky Ákos 61 ezer ember előtt futott ki csapata, a Queens Park Rangers Manchester United elleni Ligakupa-találkozójára, ám a 33. percben térdfájdalomra panaszkodott, és cserét kért. Bár eleinte úgy tűnt, kisebb húzódás, esetleg porcsérülés a probléma, a szerda esti orvosi diagnózis nagyobb bajt mutatott: a 13szoros válogatott középpályásnak elszakadt a jobb térdében a keresztszalag, műteni kell, és előreláthatóan féléves kihagyás vár rá.

Ki mondta meg a rossz hírt?

Már az MRI-vizsgálatot végző szakember sem tűnt valami bizakodónak, s a csapat fizioterapeutája is felkészített, hogy ne számítsak túl sok jóra... – mondta csütörtökön Buzsáky Ákos. – De az ember már csak olyan, hogy amíg nem tájékoztatják a konkrétumokról, titkon bízik a legjobbakban. Ám amikor szerda este az orvoshoz beléptem, ő már túl volt az eredmények értékelésén, és kiült az arcára, hogy itt nagyobb bajról van szó.

Mi a pontos diagnózis?

Lassan már orvosi szakkönyvet írhatnék, olyan mélységekig utánajártam és informálódtam a sérülésemről. Arról van szó, hogy a térd stabilizálásáért felelős keresztszalagok egyike vált le a térdkalácsról. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy általában ez a probléma más testi elváltozással is jár, mondják, a keresztszalag-szakadás sokszor porcleválást von maga után, sőt olykor mindegyik szalag elpattan, nekem viszont tisztán csak ennél az egynél sérült a tapadás.

Mi volt az első reakciója, amikor felfogta, hogy műtét és hosszú kihagyás vár önre?

Amikor az embert negatív hatás éri, sokszor önkéntelenül, kínjában mosolyogni kezd. Én is így tettem. Persze kavarogtak bennem az érzések, de az orvos szavai kicsit megnyugtattak: egyrészt megtudtam, ez olyan sérülés, amelyen a labdarúgók többsége átesik pályafutása során, másrészt pedig azzal biztatott, hogy a felépülésem után olyan erőállapotban leszek, mint még soha.

Merthogy?

Azt mondják, ha valaki becsületesen végigcsinálja a felépülés szakaszait, a rehabilitációs program végén kirobbanó erőben lesz. Emlékezhetünk, hogy annak idején Ronaldinho is hasonló sérülést szenvedett, és a kihagyása után kétszer akkora volt a combizma, mint korábban. De ez nem is meglepő, hiszen rám is megerőltető konditermi gyakorlatok várnak. Angliában a sérült játékosnak amúgy is sokkal keményebb, intenzívebb az edzésprogramja, mint az egészséges futballistáknak. Sajnos ezen a téren van tapasztalatom, mert a nyáron, a bokaműtétem után én is kínoztam magam rendesen: nem vicc, a labdarúgó reggel megérkezik az edzőközpontba, és késő délutánig ott készül. De a klub is mindent megtesz, hogy a lehető leggyorsabban visszatérhessen – persze érthető, hiszen ez a csapat érdeke is.

A bokaműtétje után nemrég küzdötte vissza magát a pályára, újra bekerült a válogatott keretbe, most pedig ismét hosszú hónapokra kidőlt. Hogy viseli mindezt?

El kell fogadnom. Nem adom fel. Egész életemben, a futballkarrierem során lépésről lépésre haladtam, mindig felállítottam magam elé célokat, amelyeket megpróbáltam elérni. Most váratlanul megtorpant a pályafutásom, de hiszek abban, lesz annyi erőm, kitartásom, hogy ez a súlyos sérülés sem gátol végleges célom elérésében, és elitbajnokság élvonalában szerepelhetek majd.

Korábbi sérülése miatt csak később csatlakozott az Erwin Koeman irányította válogatott kerethez, most pedig ismét Buzsáky Ákos nélkül kell boldogulnia a nemzeti csapatnak. Nem hátrány, hogy míg a társai lassan kötődni kezdenek a holland szakemberhez, ön kevesebb időt töltött, tölt majd el a kapitánnyal, mint a többiek?

Gyorsan leszögezném: ez a történet nem Buzsáky Ákosról, hanem a magyar válogatottról szól. Végre olyan csapattal szerepelünk a vébéselejtezőkön, amelyben csupa külföldi bajnokságban profiskodó, minőségi játékos szerepel. Ez a társaság előrébb tart a korábbiaknál: megvan az esélyünk, hogy harcban legyünk a továbbjutást érő helyekért, és immár az is hatalmas pozitívum, hogy a kötelező meccseket tudjuk hozni. Hiszem, ha például a következő fordulóban legyőznénk Albániát, hatalmas futball-láz lenne úrrá az országon. Mikor volt arra példa az utóbbi években, hogy több forduló elteltével ott vagyunk az élmezőnyben? És ez azért fontos, mert az elmúlt húsz évben soksok csalódást megélő drukkerekben tartanánk a hitet, ráadásul a riválisoknak is megnehezítenénk a dolgát.

Ezt úgy érti, hogy mondjuk Portugália aggódhat, ha Budapesten kell mérkőznie?

Mindenesetre az ellenfélen lenne a teher, mert a portugáloknak a papírforma szerint kötelező három pontot szerezniük. Látható, hogy a csoport favoritja azzal, hogy rosszul kezdte a sorozatot, s a hazai meccseit nem hozta, elbizonytalanodott. A váratlan kisiklások következtében a továbbiakban nem hibázhat, ezért győzelmi kényszerrel utazik majd hozzánk is. Nekünk erre kell építenünk, és állítom, hogy Erwin Koeman van olyan jó szakember, hogy megragadja a lehetőséget.

Sem én, sem a társaim nem győzik hangsúlyozni, hogy profi szellem alakult ki a válogatottnál a kapitány érkezésével. Olyan körülményeket akar számunkra teremteni, amelyek között a lehető legtöbbet tudja kihozni a csapatból és a játékosokból. És ez még akkor is igaz, ha valaki megsérül: Szekeres Tamás technikai igazgató az elsők között hívott, és biztosított, a szövetség és Erwin Koeman mindenben kész segíteni, hogy mihamarabb visszatérjek.