Szabó Gyula (1930), Széles Já nos (1930), Szigeti Lajos (1934), Énekes István (1930, 1934), Énekes Vilmos (1937), Bogács László (1947), Bene III László (1949), Papp László (1949, 1951), Orbán László (1969), Kajdi János (1963, 1971), Gedó György (1969, 1971), Csjef Sándor (1973), Badari Tibor (1971, 1975), Somodi Ferenc (1985), Kovács István (1991, 1996) és Erdei Zsolt (1998, 2000).
Szombatig az említett 16 úriember szerezte a magyar bokszsport 23 Európa-bajnoki címét. Közülük nem egy már aktív pályafutása alatt a legendák közé emelkedett (a Papp, Kovács, Erdei trió „tagságát” senki sem kérdőjelezheti meg), és bár Káté Gyula ettől még nagyon messze van, a bővebb csoportba mindenképpen szeretett volna bebocsátást nyerni. Már csak az örmény Eduard Hambardzsumjanon kellett túljutnia, hogy Liverpoolban a 64 kilósok között az ő nyakába kerüljön az aranyérem. Ebben a viszonylag új kategóriában (csak az előző két Eb-n rendeztek ilyen limittel tornát) első magyarként, egy orosz (Alekszandr Maletyin) és egy bolgár (Borisz Georgiev) után összességében harmadikként. (A régi kategóriában, 63.5 kg-ban legutóbb 1985-ben döntőzött magyar, a Liverpoolban már edzőként jelen lévő Bacskai Imre 5:0-ra kikapott a keletnémet Siegfried Mehnerttől.)
Ugyanakkor a döntők hangulatától nem kellett félteni a meccsre a Beatles-múzeum pénteki meglátogatásával hangoló Kátét, hiszen bár világversenyekről eddig csak bronzai (2003-ból vb, 2004-ből és 2006ból Eb) voltak, a felnőttek között fontossági sorrendben következő tornákon fináléi 75 százalékát megnyerte. Az EU-bajnokságon 2005-ben (az olasz Carmine Cirillo ellen) és 2006-ban (a bolgár Borisz Georgiev ellen) győzött, az idén második lett (a világbajnok Frankie Gavintől ki lehet kapni), míg 2004-ben az egyetemi világjátékokon lett első (az azeri Emin Maharamov legyőzésével).
Egy-egy meccsen múlt egyébként, hogy Káté és Hambardzsumjan már Pekingben összefusson (Káté az ír Joyce, az örmény a dominikai Félix Díaz ellen vérzett el), ott a negyeddöntőbe kerülésért bokszolhattak volna – Liverpoolban viszont az aranyért.
Ehhez képest az első percben tiszta ütés sem akadt, de mint utólag kiderült, ez volt a szerencsésebb eset. Mert bár Káté szerezte az első pontot, kisvártatva összefejelt ellenfelével, és a magyar fiúnak felrepedt a szemöldöke. A mérkőzésvezető pedig úgy vélte, sérülése olyan súlyos, hogy lelépteti – egy perc és 27 másodperc telt el a meccsből…
„Mindenki nagyon el van keseredve, csalódottak vagyunk. Nyugodtan engedhették volna végigmenni a menetet, utána el lehetett volna állítani a vérzést. Nem érezzük jogosnak, hogy nem engedték tovább bokszolni Gyuszit” – mondta idősb Balzsay Károly szövetségi kapitány. Szerencsétlen véget ért tehát az Eb, de így is várakozáson felül szerepelt a négy érmet szerző magyar küldöttség. És Káté is elégedett lehet: ez a kontinensbajnoki második hely élete legjobb eredménye.