Ez több mint bravúr

Továbbra is hatalmas lelki te her nyomta az MKB Veszprém játékosait és szakmai vezetőit, miközben készültek a vasárnapi, Montpellier elleni BLcsatára, s persze a mérkőzésen sem tudtak úgy feloldódni, mint Marian Cozma február 8-i meggyilkolása előtt. Társuk elvesztését mélyen gyászolták (és biztosan gyászolják még hónapokig, évekig) a veszprémiek, akik azzal igyekeznek vigasztalni magukat, valamint lelkierőt meríteni a folytatáshoz, hogy ettől kezdve minden sikerüket egykori társuk emlékének ajánlják.

A spanyol León hazai legyőzésével katarzison esett át a csapat, hiszen azon a győztes találkozón szerepelt először Cozma nélkül. Abban reménykedtek Mocsai Lajos még mindig sokkhatás alatt álló játékosai, hogy ami ezután következik, az lelkileg – minden gyötrelem és gyász dacára – talán nem lesz már annyira nehéz, mint a León elleni ütközet volt.

A franciaországi találkozó előtt Mocsai mester minden pszichológiai érzékét és tapasztalatát hasznosítva a szakma felé igyekezett terelgetni játékosai gondolatait. A profi kézilabdázók elfogadták, megértették a tréner szándékát, és segítettek neki – egyúttal egymásnak és önmaguknak is – abban, hogy az MKB Veszprém a fájó gyász közepette is a lehető legjobban felkészüljön a csoportrangadóra.

Ilyés Ferencet nem nevezte a Veszprém, mert az átlövő belázasodott.

A messzire kilépő, szigorú francia védőkkel szemben csak roppant nehezen kerültek lövőhelyzetbe a csata elején kissé megilletődöttnek tűnő veszprémiek, akiknek átlövőire különösen vigyáztak a hatalmas tempót diktáló hazaiak. Ugyanakkor a nagyon elszántan küzdő Veszprém is próbálta fegyelmezetten megszervezni legendásan jó védekezését. Dejan Perics ezúttal is bizonyította klasszisát, büntetőt hárított 4–3-nál, majd igyekezett pontos indításokkal helyzetbe hozni a gyorsan induló mezőnyjátékosokat. Társai erőt merítettek a csapatkapitány bravúros védéseiből, és szorosan tapadtak a franciákra. A jó formában levő Eklemovics Nikola látványos góllal zárta az MKB következő támadását, és ezzel a vendégcsapat egyenlített.

A franciák válogatott kapusát, Daouda Karabouét olykor naggyá tették a veszprémi átlövők, pedig Pérez Carlos, Putics Barna és Marko Vujin is nagyon igyekezett betalálni a Montpellier kapujába. Főleg az átlövők találataival tartotta magát a Veszprém (6–6). Jevgenyij Lusnyikov kiállítása idején sem jött zavarba a magyar bajnok, amely ebben a roppant nehéz helyzetben is gólt lőtt. Perics továbbra is a mezőny legjobbja volt, újabb ziccereket védett.

A félidő derekán Pérez és Putics góljaival 7–7-ről 7–10-re alakult az állás, mert a mérkőzésnek ebben a szakaszában jelentősen javult az MKB Veszprém védekezése, a támadójátéka pedig még emberhátrányban is eredményes volt. A francia közönség alig akart hinni a szemének, amikor kezdett elhúzni a Mocsai-csapat (9–13).

Mindkét edző cserékkel frissítette a gyilkos iramtól fáradó csapatát, és úgy látszott, Mocsai Lajos szerencsésebb kézzel nyúlt a kispadon ülőkhöz, mint Patrice Canayer. A szünetig meghatározta a csata képét a két kapus teljesítménye és a veszprémiek rendkívül erőszakos és hatékony védekezése.

A második félidő hosszú francia gólcsenddel kezdődött, miközben Vujin, a mezőny egyik legjobbja és Iváncsik Gergő találatai végleg elcsendesítették a sportszerűen szurkoló, hozzáértő hazai közönséget (11–17). Néhány percen át felváltva estek a gólok, de a félidő közepén újra parádézott az eléggé nem dicsérhető Perics, aki szinte őrületbe kergette a Montpellier támadóit. A vendégcsapat akcióit Vujin és az Iváncsik testvérek zárták parádés gólokkal, majd Eklemovics és újra Vujin talált be. Ezzel már 16–25 lett az állás.

A hajrához közeledtek a sportszerűen küzdő csapatok, és Perics bravúrsorozatának, valamint a veszprémi mezőnyjátékosok rendkívül fegyelmezett, taktikus játékának köszönhetően gyakorlatilag eldőlt a két pont sorsa.

A hajrára már nem is maradt kérdés, és bár kissé olvadt a kilencgólos veszprémi előny, a vendégek végső sikerét semmi sem veszélyeztette. A kimaradó ziccerek csipetnyit bosszantották Mocsai Lajost, mert az ellentámadásokból a franciák betaláltak. Ekkor viszont már nem is igyekeztek visszaérni a veszprémiek a saját kapujuk elé (22–28), mert tudták, a pontszerzésre semmi esélye sincs a hazai együttesnek.

Minden várakozást, sőt a legmerészebb álmokat is felülmúlva diadalmaskodott idegenben a csupán felsőfokú jelzőkkel illethető MKB Veszprém, amely a Cozma-gyilkosság után újra fantasztikus lelkierőről és profi kézilabdás mentalitásról tett tanúbizonyságot. Ki kell mondani: ha így folytatja a Mocsai-csapat, nem csupán csoportjában végezhet az élen, hanem a legfényesebb sikert is elérheti a BL-ben.