A rangadó nyitánya egyértelműen a vendégek szája íze szerint alakult, ugyanis a roppant lendületesen kezdő Meszlényi-alakulat pillanatok alatt ellépett 7–0-ra. A Falco játékosai olyan nehézkesen mozogtak, mint akik alaposan belakmároztak a torkos csütörtök alkalmából. Szrecsko Szekulovics nem is bírta sokáig cérnával fiai tehetetlenkedését, és 14–7-es soproni vezetésnél rövid lelki fröccs erejéig maga köré gyűjtötte tanítványait. Az edzői intelmek azonban nem sokat használtak a vasiaknak, és a nyitó etap végén már kerek tízessel jártak előrébb a lelkes szurkolótáboruk által űzött-hajtott vendégek. A második negyed elején felváltva találtak be a küzdő felek, így jó időre befagyott a soproniak tíz pont körüli vezetése. A szombathelyiek hiába próbálták felpörgetni támadójátékukat, védekezésük továbbra is rengeteg kívánnivalót hagyott maga után, és nemigen tudtak szűkíteni a különbségen. A félidő hajrájában aztán Meszlényi Róbert kénytelen volt a kispadra ültetni két mesterlövészét, az egyaránt három-három személyit összeszedő David Brooksot, valamint Alvin Cruzt, és ezt a ziccert már kihasználták a hazaiak: a 18. percben, 38–38-nál Lakatos Péter triplájával beérték ellenfelüket.
A nagyszünetre mégis a 20 perc alatt 11 támadólepattanót is begyűjtő Boldizsár Ferencék vonulhattak le kétpontos előnnyel.
A második félidőben aztán folytatódott az üldözőverseny: a remekül kombináló soproniak nem hagyták, hogy a rendkívül pontatlanul célzó vasiak átvegyék az irányítást. Igaz, jelentősebb előnyt sem tudtak összehozni a vendégek. Mindezek után 61–58-as sÖrdögök-vezetésről vágtak neki a felek a záró felvonásnak. A 35. perc elején viszont megtört a jég: Kálmán László büntetői után a mérkőzés folyamán először vezetett a Falco, igaz, csak egyetlen apró pontocskával. Az i-re a szerb bedobó, Andrija Csirics tette fel a pontot, aki fél perccel a derbi vége előtt, 71–71-es állásnál dobott nagyon fontos hárompontost.
A két klub novemberi, idénybeli első bajnokija után így másodszor is a bajnokság címvédője bizonyult jobbnak.