Fontos, illetve a szokásos pátosszal fogalmazva sorsdöntőnek nevezhető napok előtt áll a válogatott. Világbajnoki selejtező vár a fiúkra szombaton Albániában, majd néhány nappal később Budapesten Málta ellen. Az optimistábbja hat pont megszerzéséről beszél, a korábban kézlegyintéssel elintézett továbbjutási esélyek életben maradásáról. Ezt most azért fontos hangsúlyozni, mert ezen a téliesre fordult márciusi péntek estén rangadót rendeztek a magyar bajnokságban. A tabella első és második helyezettje, a szakemberek által a mezőnyből egyértelműen kiemelkedő, a két legerősebb játékosgarnitúrát felvonultató klub feszült egymásnak.
A pályán pedig mindössze egy válogatott kerettagot láthattunk.
Egyetlenegy címeres meghívót kapó fiút, Rudolf Gergelyt.
Mondhatná erre bárki, ez Erwin Koeman kapitány hibája, miért nem válogat a két legerősebb gárdából, csakhogy a holland szakembernek semmi köze ahhoz, hogy ide jutottunk. Az elmúlt húsz év bűnei, szakmai melléfogásai, néhány sportágirányító hangzatos ígéretei juttatták oda a sportágat, hogy gyakorlatilag válogatott játékosok nélkül rendezzenek itthon bajnoki döntőnek beillő találkozót.
Persze ettől még jó volt nézni ezen az estén a csaknem megtelt Szusza Ferenc Stadiont. A hangulat visszalopott valamit a régi szép időkből, amikor még a Kese, azaz Törőcsik András bolondította a védőket ezen a pályán, vagy éppen lőtt felejthetetlen, mámorító gólt. Leírtuk százszor, volt, aki cinikusan reagált erre, mondván, „fényezzük a semmit”, de most megtesszük újra: a magyar futball igenis él.
Legalábbis a szurkolók lelkében, emlékezetében.
Különben nem menne ki több mint tízezer ember ilyen cúgos hétköznap este a Megyeri úti sporttelepre. Az pedig külön fejezetet érdemelne (és ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni…), hogy az Újpest, amelynek ilyen stadionja van, amely Európában is irigyelt szurkolótáborral büszkélkedhet, amelyik hosszú ideje azt igazol és azzal erősít, akivel csak akar – miért is nem volt képes bajnoki címet nyerni hosszú-hosszú évek óta?
De most aligha rágódik bárki is a múlt hibáin az Újpest háza táján.
Ez a győzelem különösen értékes a lilák számára, hiszen a korábbi években éppen az ilyen sorsdöntő meccseket bukták el az újpestiek.
S ha végre bajnokok lesznek, az sem zavar senkit, hogy momentán nincs egyetlen válogatott futballistájuk sem…