„Remélem, hogy sikerült előrelépnem, hogy az elvégzett munka és ez a rengeteg szenvedés meghozza gyümölcsét – nyilatkozta két hete Szabó Zita a triatlonmagazin.hu oldalon. – Az edzéseken elért időeredmények igen biztatóak. Fizikaliag nagyon sokat erősödtem a rengeteg hegyi edzésnek köszönhetően. A technikai fejlődés is kétségtelen. Remélem, ezt a versenyeken is kamatoztatni tudom. Ugyanakkor tisztában vagyok vele, négy hónap nem elég arra, hogy megváltsam a világot. Arra számítok, hogy az idény vége felé már lesznek meglepő eredményeim.”
Úgy tűnik, már az idény eleje, az év első világkupaversenye bizonyította, hogy van eredménye a minőségi és mennyiségi munkának. A sportág pekingi olimpikonja az ötödik kontinenshez tartozó Mooloolabában a 12. helyen ért célba az olimpiai távú viadalon. A hölgyek között 25-en vállalták az indulást, nagy mezőnyről itt tehát nem beszélhetünk, de minőségről annál inkább.
Mint Szabó Zita korábbi mondataiból kiderül: az év egyharmadát tölti Ausztráliában, a család távollétét nehezen viseli, de a férjével együtt pontosan tudja, hogy mit vállalt. Valójában csak hétköznapjai vannak, brutális, lélekölő időbeosztása egyetlen pihenőnapot sem enged számára, csak a csütörtök és a vasárnap délutánjai szabadok. Vannak hetek, hogy leggyengébb számában, az úszásban 35-40 kilométert kell teljesítenie – a kerékpáros- és a futóedzések mellett.
A férfiak versenyében Benőcs Zoltán 34 induló között 26. lett.